Szilvay Balázs, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (Heroe) elnöke azt mondta az MTI-nek: tavaly ezek az adók spothirdetésekből 1,2 milliárd, egyéb (non-spot) tevékenységekből - ezen belül például kitelepülésekből, játékokból vagy termékelhelyezésből - 700 millió forintos bevételre tettek szert.
Mindkét összeg mintegy 200 millió forinttal haladja meg a 2013-ra kimutatottat. A március elején publikált tavalyi reklámköltési adatok szerint a hazai hirdetési piac - 7,77 százalékos növekedés mellett - 189,05 milliárd forintos volt, a rádiós bevételek 9,3 milliárdja 5,8 százalékkal múlja felül a 2013-as adatot.
A szakember a növekedés okaként említette, hogy a szakma nagy szereplőit összefogó Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének megalakulásával, valamint azzal, hogy az új tömörülés együttműködik a Heroéval, egységes és javuló képet mutatnak a hirdetőknek és az ügynökségeknek, bizonyítva, hogy érdemes rádióban hirdetni.
Ide sorolta azt is, hogy az utóbbi években konszolidálódtak a helyi piacok, hiszen míg hét-nyolc éve egy-egy megyeszékhelyen három, de akár négy kereskedelmi adó is működhetett, és a piac nem tudta eltartani őket, mostanra ez a szám egyre-kettőre csökkent, az esetleg jelen lévő harmadik helyi szereplő pedig már közösségi adó.
Szavai szerint ez ideális állapot, hiszen ilyen környezetben a megyeszékhelyek rádiói már képesek a piacról megélni, akárcsak a kisebb településen működők mintegy fele; a többiek önkormányzati támogatásra szorulnak vagy arra, hogy műsoridőt adjanak el akár több településnek is.
Szilvay Balázs elmondta: a piaci stabilizálódás egyik jele, hogy anyagi okokból a száznál több helyi rádió mintegy felét tömörítő szervezet egyetlen tagja sem szüntette be működését az utóbbi két évben. A helyi rádiók súlyáról szólva megemlítette: a speciális piacot jelentő Budapesten kívül a 18 megyeszékhelyből 17-ben a két leghallgatottabb rádió egyike a helyi adó.
A reklámadó szabályainak tervezett változtatásával kapcsolatban a Heroe elnöke megjegyezte: nincs olyan tagjuk, amelynek éves árbevétele elérné az 500 millió forintot (amely összegtől a jelenlegi szabályozás szerint reklámadót kell fizetni), de egy ötszázalékos kulccsal számolva azt prognosztizálják, hogy több, nem megyeszékhelyen működő rádió már nem tudja kigazdálkodni ezt a közterhet.
Szavai szerint a többiek úgy teremthetik elő a reklámadó fedezetét, hogy kevesebb munkatársat alkalmaznak, bővítik a műsorcserét, illetve több felvett műsort sugároznak, ezzel azonban óhatatlanul romlik az adás színvonala.