Hírek
2024. Május 25. 08:05, szombat |
Életmód
Forrás: MTI
Ováció fogadta az Iránból elmenekült rendezőt és filmjét a fesztiválon
Ováció fogadta az Iránban börtönbüntetésre ítélt és onnan elmenekült neves filmrendezőt, Mohammad Raszulofot és filmjét péntek este a 77. Nemzetközi Cannes-i Filmfesztiválon.
Az iráni nők hősies ellenállásáról szóló A vadfügefa magjai című politikai thrillert a hivatalos programban mutatták be, ahol 21 másik alkotással versenyez a szombat este kiosztásra kerülő Arany Pálmáért. Az első kritikai visszahangok alapján a film komoly esélyes lehet a fődíjra.
"Remélem, hogy az elnyomás és a diktatúra teljes apparátusa végül el fog tűnni Iránban" - mondta a filmrendező a díszbemutató végén, ahol a fesztiválközönség csaknem negyedórán át álló ovációval ünnepelte az alkotókat. A színésznők közül egyik sem viselt muzulmán fejkendőt, jóllehet az iráni nők számára nyilvános megjelenéseken kötelező annak hordása.
Mohammad Raszulof meghatódottan mondott köszönetet "mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a film elkészülhessen, azoknak, akik itt vannak, és azoknak is, akiket megakadályoztak abban, hogy eljöhessenek" a cannes-i bemutatóra.
A vadfügefa magjai című filmet titokban forgatta egy kislétszámú stábbal a filmrendezéstől eltiltott Raszulof. A film vágása előtt néhány színész is elmenekült Iránból. Másokat viszont, akik segítették a film elkészítését, kihallgatták a hatóságok, s az alkotók hozzátartozóit is beidézték, az operatőr irodájában pedig házkutatást tartottak.
A csaknem háromórás, feszült ritmusú alkotás - amelyben eredeti mobiltelefonos felvételek is láthatók az erőszakba torkollott 2022-es tömegtüntetésekről, amelyek a muzulmán öltözködési szabályokat megszegő 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki - egy négytagú fiktív család életét követi Teheránban, amelyet teljesen felkavar a politikai helyzet. A történet elején vizsgálóbíróvá kinevezett és a tüntetőket kihallgató apa egyre gyanakvóbbá válik feleségével és lányaival szemben, akik egy rendőrök által megsebesített barátnőjüknek próbálnak segíteni. A családon belül generációs szakadék alakul ki: míg a szülők a rend pártján állnak, addig lányaik egyértelmű szolidaritást éreznek a tüntetőkkel, és úgy érzik, hogy jogos a lázadás az elnyomó rezsimmel szemben.
Mohammad Raszulof az apát és az anyát alakító két színész (Missagh Zareh és Soheila Golesztani) fotójával vonult fel a premier előtt a vörös szőnyegen, miután őket nem engedték el Iránból a világpremierre.
A rendező a bemutatón elmondta: a film ötlete a börtönben született, amikor egy őr megajándékozta egy tollal. A gesztust először gyanúsnak találta, mielőtt a börtönőr megemlítette, hogy öngyilkos gondolatok gyötrik a gyerekei kérdései miatt, akik arról faggatják, mi is pontosan a munkája.
Mohammad Raszulof 2017-ben járt utoljára Cannes-ban, akkor az Egy becsületes ember című filmjéért megkapta a fesztivál hivatalos programja második legjelentősebb szekciójának, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásnak a díját, 2020-ban pedig a halálbüntetésről szóló Nincs gonosz című filmje elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, de azt nem tudta személyesen átvenni, miután az iráni hatóságok 2017-ben bevonták az útlevelét.
Filmjei és a rezsim elleni tüntetőket támogató, illetve a kormány által alkalmazott erőszakot bíráló nyilatkozatai miatt többször ítélték börtönbüntetésre és eltiltották a filmezésről. Május elején ötéves börtönbüntetést kapott "a nemzetbiztonság elleni összejátszás" vádjával. 2022 júliusában vették őrizetbe, miután bátorította a tüntetéseket, amelyeket egy lakóház összeomlása után tartottak. A szerencsétlenségben több mint negyvenen haltak meg. A rendezőt 2023 januárjában egészségi okok miatt ideiglenes szabadlábra helyezték, de nem hagyhatta el az országot. 2023-ban felkérték zsűritagnak a cannes-i fesztiválon, de az utazási tilalom miatt nem tudott Franciaországba utazni. Ügyvédje egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy Mohammad Raszulof elmenekült Iránból, gyalog, veszélyes útvonalon, a hegyeken át, és Németországban talált menedéket, ahol a lánya, Baran orvostanhallgató.
Meneküléséről a rendező a Le Monde című napilapnak annyit árult el, hogy "miután még nagyon sok iráninak szüksége lehet arra, hogy elhagyja Iránt", inkább nem mondja el, hogyan jutott át a határon. A rendezőnek jelenleg nincs útlevele, így a német és a francia kormány diplomáciai úton egyezett meg abban, hogy részt vehet a cannes-i fesztiválon.
A rendező saját elmondása szerint a robbanásig feszült társadalmi helyzet bemutatása egy család belső viszonyain keresztül a legjobb módszer volt arra, hogy megmutassa azt az ellentmondást, amely az iszlám köztársaság nyilvános arca és a magánéletek között rejlik.
"Nagyon erős ellentmondás van aközött, amit (az iráni rendszer támogatói) mondanak, az eszmék között, amelyeket magukénak vallanak, és az életük valósága között" - hangsúlyozta Cannes-ban a rendező, aki filmjében ennek egyik "abszurd példáját" kívánta bemutatni. "Ami most Iránban történik, és a változás, ami hamarosan bekövetkezik, ilyen családoktól, belülről fog elindulni" - mondta.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 01. 07:54, péntek | Életmód
Kiemelték a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház legnagyobb harangját
2024. Október 31. 08:07, csütörtök | Életmód
Számítási rekordot állított fel bonyolult kvantumfizikai rendszerek szuperszámítógépes szimulációi terén két magyar kutató
2024. Október 31. 08:05, csütörtök | Életmód
Idei egymilliomodik látogatóját köszöntötte a Fővárosi Állat- és Növénykert
Simon Márton hatéves budapesti kisfiú szerdán délelőtt nem sokkal 10 óra után édesanyjával és testvéreivel érkezett az állatkertbe, ahol Sós Endre természetvédelmi és állategészségügyi igazgató köszöntötte.
2024. Október 30. 07:56, szerda | Életmód
Újabb nemzetközi díjjal ismerték el a Magyar Postát
Díjat kapott a Magyar Posta raktárlogisztikai megoldása, a SMART by MPL egy nemzetközi szakkonferencián - tájékoztatta a társaság kedden az MTI-t.