A tizenkilenc esztendős Papp Petra a nyáron érkezett a Motherson-Mosonmagyaróvári Kézilabda Clubhoz.

Stabil játékos voltam, tehát rendszeresen pályára léptem az ETO második számú ifjúsági gárdájában – kezdte a bemutatkozást Papp Petra. – A bajnokság végén azonban szinte mindenkinek azt mondták, hogy keressen egy új csapatot, hiszen az ETO – ban már nem számítanak ránk. Hallottam, hogy Mosonmagyaróváron nagyon fejlődik a klub és komoly szakmai munka folyik. Igaz most még többet kell ingáznom, hiszen én Ácsról járok edzésre, de örülök, hogy ide igazoltam, mert látom, hogy nagyon jó helyre kerültem.

Nem érzed tehát visszalépésnek, hogy már nem a világ talán legjobb női csapatának a kézilabdázója vagy?

Tizenkét évesen vittek el a szüleim Győrbe, mert többet akartam edzeni, mint az tehettem Ácson, ahol az iskolai osztályfőnököm volt az edzőm. Az ETO – ban, Baksa Péter és Konkoly Tamás irányítása mellett sokat is fejlődtem, de én inkább most érzem azt, hogy közel kerültem az álmaimhoz. Élvonalbeli kézilabdázó akarok lenni és itt Mosonmagyaróváron most két hétig az NB I – es csapattal edzhetek. Az első gyakorláson szokatlan is volt a számomra az iram, de egy kis idő elteltével már boldogultam. Nagyon segítőkész, barátságos volt velem mindenki és a szakmai vezetők pedig elmondták, hogy a Liga Kupában lehet, hogy pályára is léphetek az első csapatban.

Az NB II –es bajnoki nyitányon nyolc gólt, az Érd elleni ifjúsági találkozón és Ajkán pedig hat – hat gólt szereztél. Ezek a számok azt mutatják, hogy érdemes megadni a lehetőséget a számodra………

Valóban elég jó formában vagyok most és örülök annak, hogy igaz túlkorosként, ezt a lehetőséget a felnőtt csapatnál pedig megpróbálom úgy megragadni, hogy az esélyből, valóság legyen. Azt persze tudom, hogy nekem még hétről – hétre ugyanígy bizonyítanom kell majd, de az előttem lévő hetet szeretném maximálisan kihasználni és a legtöbbet kihozni magamból!

Irányítóként kezdtél el kézilabdázni. Mikor és hogyan kerültél ki a pálya szélére?

- Igen, az első években irányítóként szerepeltem, de Konkoly Tamás javasolta, hogy próbáljam meg a szélső posztot, amikor elkezdtem a középiskolát a Bercsényiben. Emlékszem, hogy mindjárt az első mérkőzésemen sikerül három gólt dobnom szélsőként, tehát gyorsan meg is kedveltem ezt a pozíciót. Ifjúsági játékosként már szélsőt játszottam, de szükség esetén még belül, irányítóként is feltalálom magam. Nem vagyok túl magas, de ezt gyorsasággal, elszántsággal és bátorsággal kompenzálom.