A januári tavaszt ugyan különböző munkák elvégzésére ki lehet használni, ám böjtje lehet a csapadékszegény jó időnek − vélekedtek a Napi Gazdaság. által megkérdezett termelők. A legnagyobb veszély, hogy beindul a nedvkeringés és elkezdődik a rügyduzzadás, majd hótakaró nélkül megjönnek a fagyok.

Jóllehet évek óta egyre szélsőségesebb az időjárás, arra eddig nem volt példa, hogy a dél-balatoni borvidék gazdái szilveszter után metszeni induljanak. Az ordacsehi Agrár Zrt.-nél például mintegy 200 hektáros szőlőskertben indult el a munka január első napjaiban. A körtefák “fazonigazításával” megkezdődött a metszés az ország egyik legnagyobb gyümölcsöskertjében, a pókaszepetki Zalagrár Kft.-nél is. Mindemellett a jó időt ültetvénytelepítésre is kihasználják; mintegy 20 hektáros területen ültetnek fiatal almafákat. Mindkét gazdaságban a rovarkártevők elszaporodásától és a hirtelen érkező fagyoktól tartanak a legjobban.

Nem örülnek a téli tavasznak az 1600 hektáros területen gazdálkodó, elsősorban szántóföldi növényeket termelő szentgáloskéri Agrária Mezőgazdasági Zrt.-nél sem. Pásztóhy András elnök-igazgató szerint a mínuszoknak és a hótakarónak lenne itt az ideje. A határban szemmel látható, hogy a különböző kártevők és rágcsálók “kivirulva” érték meg az új esztendőt. A hó nélküli fagyoknak a repce- és a gabonatáblákon is súlyos következményei lehetnek. A földekről ebben a térségben legalább 150-200 milliméternyi csapadék hiányzik. Ahogy múlik az idő, egyre bizonytalanabb, hogy milyen vízkészlettel rendelkező földekben kezdődhetnek el a tavaszi munkák − tette hozzá a szakember.

A Rábahídvégen elsősorban szántóföldi zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó Csontos Géza úgy véli, a legnagyobb veszély a korai rügyfakadás. Az ültetvényének a legvédettebb részein már vannak is olyan fák, amelyekben elindult a folyamat. Ugyanakkor a szélsőséges időjárást ismerve, biztos, hogy lesznek még kemény mínuszok az idén. Mindez jelentős terméskiesést okozhat.

A kártevők elleni védekezés költségei akár 15-20 százalékkal is növekedhetnek az idén − nyilatkozta a lapnak Dezső János cecei termelő. Ráadásul az már most látszik, hogy az őszi vetésű növények egy része a kevés csapadék miatt hiányosan kelt ki, és az úgynevezett indító tápanyagokat is nehezebben veszik fel. A gazda hozzátette, elkerülhetetlen, hogy a birtok öntözőrendszerét tovább bővítse. Úgy tűnik, e nélkül már nem lehet eredményesen gazdálkodni.

Magyarországon jelenleg 80 ezer hektárt tesz ki az öntözött területek nagysága a minisztérium adatai szerint, ami az itteni időjárási viszonyok mellett nem elegendő. Hosszabb távon a szaktárca a problémát a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről szóló nemzeti vízstratégiával kívánja orvosolni, amelyet tavaly márciusra dolgoztak ki. Rövid távú megoldásként öntözőberendezések beszerzéséhez jelenleg is vannak támogatások.