Szentkuti Károly, a városi múzeum igazgatója kedden sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a mosonmagyaróvári Szent Gotthárd katolikus plébániatemplom karzatán ideiglenesen elhelyezett szakrális emlékek természettudományos és műszaki jellegű kutatása, majd restaurálása az ereklyék megóvását szolgálja.
Az ereklyéket Habsburg Mária Krisztina főhercegnőnek és Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek adományozta VI. Pius pápa jegyajándékként. Az adományról a pápai udvarban kísérőiratok készültek 1776-ban, amelyeket a plébánián őriznek - mondta el Nagy József prépost.
Az ereklyék a kapucinus kolostortemplomból kerültek át a magyaróvári plébániatemplomba. A barokk templom alatt lévő kripta kedvezőtlen klímája erősen kikezdte mindkét csontereklye barokk ruházatát. A selyem- és bársonyszövetek megfakultak, a többszöri mozgatás miatt a csontok eredeti pozíciójukból elmozdultak. Az ereklyéket és a textíliákat penészgomba-fertőzés támadta meg, ezért vált sürgetővé fertőtlenítésük, komplex vizsgálatuk, majd restaurálásuk.
A vizsgálat célja az is, hogy beazonosítsák a két szentet, akiket ókeresztény vértanúként tisztelnek - mondta Kristóf Lilla Alida antropológus. A tudományos munkálatokat az a kutatócsoport végzi, amelynek tagjai a győri Bazilikában őrzött Szent László-hermát vizsgálták a közelmúltban - tette hozzá az antropológus.