Ugyan volt kezdeményezés a vonatkozó jogszabályok megváltoztatására – akár még lehetséges is - de a jelenlegi, érvényes szabályozás 2019-től az alábbi:

A települési önkormányzat jegyzője, mint helyi vízgazdálkodási hatóság engedélye szükséges olyan vízkivételt biztosító vízi létesítmény (kút) létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, mely a házi vízigény 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint a talajvíz felhasználásával működik és nem gazdasági célú vízhasználat. A rendelkezés célja a vizek jó állapotának megőrzése. A magánszemély által benyújtandó engedélykérelem mindenféle kút típusra vonatkozik (pl. ásott, vert, fúrt) a létesítés időpontjától függetlenül, amennyiben engedély nélkül létesült. Jellemző a kertes - családi házas övezetben vagy zárt kertekben, külterületen több éve vagy évtizede létesített engedély nélküli kutak használata leginkább öntözésre, háztartási vízigény kielégítésére vagy akár ivóvíz célú felhasználásra is. Vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyt kell kérelmeznie 2020. december 31-ig annak, akinek ingatlanán, használatában engedély nélkül létesített kút található.

Területileg illetékes eljáró hatóság Mosonmagyaróvár településen Mosonmagyaróvár Város Jegyzője. Az ügyintézés a Mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési-és Fenntartási osztályán történik (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11., II. emelet).

Ügyintéző Németh Andrea.

Telefon: 96/577-822

E-mail: nemeth.andrea@mosonmagyarovar.hu

Vonatkozó jogszabályok:

- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,

- 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról,

- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről,

- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,

- 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról,

- 41/2017. (XII.29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció taralmáról

- 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről (továbbiakban: kútr.)

- 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról

- 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről.

A talajvízkút engedélyezésének feltétele:

a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,
fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

A 41/2017.(XII.29.) BM rendelet (továbbiakban: Rendelet) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát írja elő mindegyik esetre vonatkozóan. Tehát aki kutat akar létesíteni, annak előzetesen engedélyt kell kérnie a vonatkozó jogszabályok alapján, majd az üzemeltetési engedélyt is meg kell kérnie a létesítés után. Akinek van kútja, de nem rendelkezik létesítési/üzemeltetési engedéllyel, annak kell fennmaradási engedélyt kérni.

A Rendelet 2. melléklet II. pontja rendelkezik a helyi vízgazdálkodási hatósági(jegyzői) jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárásához szükséges kérelem, dokumentáció tartalmáról, mely az alábbi:

1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.

2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).

3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi vagy EOV), terepszint (mBf).

4. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.

5. Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.

6. A kút műszaki adatai:

6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);

6.2. csak fúrt kút esetében:

6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,

6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).

6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.

6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.

6.5. A vízkitermelés módja: kézi vagy gépi.

6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.

6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.

6.8. Fúrt kút esetében a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.

6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási engedély kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).

A kút kivitelezésével, vizsgálatával és dokumentálásával összefüggő személyi, képesítési követelményei és egyéb feltételei (kútr. 13. §):

13. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vízi létesítmények műszaki tervezési feladatait az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetnek.

(2) Kút kivitelezését - beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is - az végezheti, aki

a) az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és kút-kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot számára igazolja, valamint

b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

Eljárási illeték: 3000 Ft. (Fellebbezés illetéke: 5000 Ft)

A jegyzőnek a kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.

Vízgazdálkodási bírság fizetése:

Az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése alapján:

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha

a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi, és

b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

Javasoljuk a mellékelt kérelem mintát alkalmazni az engedélyezési eljárás megindításához.

Kérelem minta letöltése ITT érhető el.