Májusban 3797 cég szűnt meg Magyarországon, amivel a háromhavi mozgóátlag a sohasem látott 3500 megszűnésig nőtt. A törlések száma hónapok óta emelkedik; a nyári szezonális megnyugvás után a tendencia várhatóan tovább folyatódik, hogy szeptembertől ismét tombolni kezdjen a törlési láz.

Májusban minden idők második legrosszabb hónapját zárta a magyar cégstatisztika, amennyiben egy hónap alatt 3797 céget törölt a cégbíróság. Ennél rosszabb csak egyszer volt, tavaly októberben, amikor 3900-nál is több cég szűnt meg. „A tavaly őszi csúcs még önmagában állt, ám most március óta 3000 feletti megszűnést regisztrál a statisztika. A háromhavi mozgóátlag ezzel 3500 cégre emelkedett, amihez hasonlót még sohasem láttunk” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten ügyvezetője. Összehasonlításul: tavaly ilyenkor a háromhavi átlag 2722 megszűnést mutatott, amihez képest a mostani érték 28 százalékos növekedés.

„A törlési rekordot hozó tavaszhoz képest a nyári hónapokban némi megnyugvást várunk, de arra számítunk, hogy a tavaly nyári értékeket jóval meghaladó számú cégtörlést tesznek közzé. Szeptembertől kezdve pedig megint törlési hullámról kell majd beszélnünk” – véli az Opten ügyvezetője. Ennek oka, hogy a törlések között továbbra is magas marad a 2012-ben tömegével indított felszámolási eljárásokat lezáró döntések száma, és ez kiegészül a kényszertörlések eredményeként közzétett megszűnések növekedésével.

Májusban 1750 céget töröltek felszámolási eljárás következtében, ami nem rekordérték, de 2013 közepe előtt elképzelhetetlenül soknak számított. Ezeknek az eljárásoknak a száma az év eleje óta tartósan magas. „További probléma, hogy most induló felszámolásból is egyre több van: csak májusban 1743-at tett közzé a cégbíróság, ami hosszú távon is magas megszűnési rátát valószínűsít” – mondja Tóth Tamás.

Kényszertörléssel májusban 245 cég szűnt meg. Ennek az eljárásnak a felfutását jól mutatja, hogy tavaly májusban csak 144 ilyen esetet jegyeztek fel. „A kényszertörlések hosszú távon is magas szinten tarthatják a megszűnéseket, hiszen ebből az eljárásból tavaly szeptember óta 2-3 ezer újat tesz közzé a cégbíróság havonta. Jelentős részük idővel felszámolásba fordul át vagy megszűnéssel zárul” – mondja az Opten ügyvezetője.

„Az elmúlt hónapban 1884 új céget jegyeztek be Magyarországon, ez hosszú idők óta a legkisebb szám” – mondja az ügyvezető, aki szerint örvendetes, hogy a cégalapítások egyre jobban tükrözik a gazdaság valós állapotát. A lassan meginduló gazdasági növekedés a magánszektor beruházásaira még nem terjedt át, a legtöbb vállalat messze van még a százszázalékos kapacitáskihasználtságtól. „Továbbra is az állami beruházások dominálnak, és a frissen alapított magáncégek száma még mindig nagyobb, mint amennyit a gazdaság állapota indokolna” – véli Tóth Tamás.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI), amely az adott időszakban alakult és megszűnt vállalatok számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégek számához, továbbra is magas értékeket produkál, bár az alapítások csökkenő száma némiképp ellensúlyozza a növekvő megszűnésekét.

Megyék tekintetében vizsgálva az Opten – CFI-t azt találjuk, hogy májusban a három legjobb eredményt Baranya, Győr-Moson-Sopron és Veszprém regisztrálta 11 százalék körüli értékekkel. A legrosszabb számokat Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megye produkálta, az utóbbi kiemelkedően magas, 32,97 százalékos értéket, ami a CFI országos átlagának mintegy két és félszerese.