A politikai motivációjú regisztrált bűncselekmények száma ugyan valamennyi típust együttvéve sorban a második éve csökkent 2018-ban - az egy évvel korábbi 39 505-ről 36 062-re - de több kategóriában növekedett az esetek száma.

Az idegenellenes bűncselekmények száma a 2017-ben feljegyzett 6434-ről 7701-re emelkedett, az antiszemita bűncselekményeké pedig 1504-ről 1799-re. Ez egyaránt csaknem 20 százalékos növekedés. Az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma évek óta emelkedik, 2015-ben 1366, 2016-ban 1468 ilyen esetet jelentettek be.

A tavaly elkövetett antiszemita bűncselekmények több mint 90 százalékát a szélsőjobboldali hátterű esetek közé sorolták. Ez fontos tény a zsidóellenesség növekedéséről szóló vitával kapcsolatban - jegyezte meg a jelentés berlini bemutatóján Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter.

A többi között azt is kimutatták, hogy csökkent a regisztrált keresztényellenes bűncselekmények száma, az egy évvel korábbi 129-ről 121-re, és csökkent a muszlimellenes bűncselekmények száma is, 1075-ről 910-re.

Csökkent a menedékkérők szállásai ellen elkövetett támadások száma is, tavaly 173 ilyen esetet regisztráltak, ami alig a fele a 2017-ben történt 312-nek, és a 2016-ban elkövetett 995 támadáshoz képest 80 százalékot meghaladó visszaesés.

A valamely vallási ideológián alapuló politikai bűncselekmények száma is csaknem megfeleződött, az egy évvel korábbi 1012-ről 586-ra süllyedt. Ezen a területen továbbra is a szélsőséges iszlamizmus a súlypont, és az esetszám csökkenése ellenére Németország változatlanul az iszlamisták célkeresztjében van.

A politikai bűncselekmények száma a csökkenő tendencia mellett is magas, ezért "minden okunk megvan arra, hogy éberek maradjunk" - húzta alá Horst Seehofer, hozzátéve: "a jogállam a jövőben is minden lehetséges eszközt megragadva küzd a politikai indíttatású bűnözés valamennyi formája ellen".