A szabad vizeken tartózkodás szabályai között sok más mellett az is szerepel, mi a teendő a különböző szintű viharjelzések idején. Az elmúlt napok időjárása ugyan nem kedvezett a strandolásnak, ám a fürdőzésen kívül számos egyéb vízi elfoglaltság létezik, ezért, és a hét végére várható jó idő miatt is érdemes a szabad vizeken tartózkodás biztonságáról beszélni.

A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül harmincegy stabil fényjelző viharjelző, a kiemelt strandokon tizenöt mobil tájékoztató fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, valamint a Fertő-tó magyar szakaszán egy állomás végzi. A Balatont három medencére osztották, így lehetővé vált, hogy akár eltérő, ezáltal pontosabb jelzést kapjanak a fürdőzők és vízen közlekedők.

Ha egy órán belül a szél eléri a 40 kilométer/órás sebességet, automatikusan életbe lép az elsőfokú viharjelzés. A lámpák percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzéssel figyelmeztetnek az elővigyázatosság fontosságára, ilyenkor a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve a versenyengedéllyel rendelkező versenyzőknek rendezett úszóversenyen (bajnokságon) részvevőket, amennyiben a vízi rendezvényt a vízirendészeti hatóság engedélyezte. Nem árt tudni, hogy fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek.

Abban az esetben, ha a szél erőssége eléri, vagy meghaladja a 60 kilométer/órát, életbe lép a másodfokú viharjelzés, és a viharjelzőlámpák percenként kilencvenszer villannak fel. Ebben az időszakban tilos úszni, fürdőzni, valamint csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni.

A Balaton Európa legnagyobb tava. A déli part enyhébb lejtésű partszakasza kisgyermekek részére ideális, míg az északi oldal mélyebb vize felnőtteknek, vagy jó úszóknak ajánlható. Az átlagos vízmélység 3,6 méter, de a meder változásai miatt több eltérő tulajdonságú terület alakult ki, egyes helyeken enyhe lejtésű, de nagyon sok ponton hirtelen mélyül, emiatt még a jó úszók számára is veszélyes lehet.

A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően népszerű turistacélpont. Huszonhat négyzetkilométeres területének mintegy harmadát nádas borítja. A Velencei-tó alapvetően sekély, az átlagos mélysége nagyjából 1,5 méter (3 méternél kevés helyen mélyebb, ilyen terület például a velencei kajak-kenu pályánál van).

A Tisza-tó az ország legnagyobb mesterséges tava. Nem „klasszikus” állóvíz, hiszen gyakorlatilag önálló mederben folyik rajta keresztül a Tisza. A tó hossza 27 kilométer, és több mint 40 négyzetkilométernyi sziget található rajta. A Tisza-tó átlagos vízmélysége 1,3 méter, a tényleges mélység a medencékben és öblökben igen változatos. A természetes vízfolyások, holtágak és öblítő csatornák vízmélysége 2-5 méter közötti. Összességében elmondható, hogy a parttól 500 méternél nagyobb távolságra nem biztonságos a fürdőzés.

A Fertő-tó három főbb jellegzetességgel bír: nagyobb része Ausztria területén található, vize sekély és a magyar oldalon a vízfelület majdnem négyötödét nádasok borítják. Az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított tó nagyon sekély; átlagosan fél méter a vízmélység, de még a legmélyebb ponton sem több két méternél. Nagy viharok idején előfordul a különös jelenség, amit „ferde vízállásnak” hívnak: a szél egyszerűen „elfújja” az egyik parttól a vizet, így a két legtávolabbi part között 20-30, de néha akár 40-60 centiméternyi vízszintkülönbség is előfordulhat.