Hírek
2013. Február 26. 14:27, kedd |
Belföld
Forrás: mno.hu
Újra szabad az út a bizniszegyházaknak
Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. Így megnyílt az út azon szervezetek előtt, melyek egyházként milliós összegeket vettek el a magyar adófizetőktől. Az Ab a horogkereszt és a vörös csillag viselésével kapcsolatos állásfoglalás után újabb vitatható döntést hozott.
A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania. Az Ab szerint nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.
Magyarázatot hiányol az Ab
Az Alkotmánybíróság nem vitatja az Országgyűlés jogát arra, hogy tovább részletezze az egyházként való elismerés tartalmi feltételeit, további garanciákat építsen be az elismerési eljárásba, illetve hatékonyabb jogi eszközöket biztosítson a törvénysértésekkel szemben, ha a korábbi törvényben szabályozott eljárás nem bizonyult elég hatékonynak a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, illetve a törvénysértően működő szervezetek elleni fellépésre.
17 közösség nyújtott be panaszt
Az Ab-hoz a törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a törvény alapján elveszítette az egyházi jogállást; Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettől.
A határozatot 13 alkotmánybíró írta alá, közülük öten – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária – különvéleményt fogalmaztak meg. A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszűnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-előkészítési folyamatban.
Akárki létrehozhatott egyházat
Bölcskei Gusztáv református püspök 2012 tavaszán egy interjúban hangsúlyozta: szerinte szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő. A püspök egy másik alkalommal azt hangsúlyozta, hogy a helyzet tisztázásra az egyházi intézményrendszer stabil fenntartása mellett azért is volt szükség, hogy ne lehessen egy egyház nevével visszaélni.
A 2011-ben elfogadott törvény szerint az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy alapcélként vallási tevékenységet végezzenek, tanításuk lényegét tartalmazó hitvallásuk és rítusuk legyen, tevékenységük ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy működése során ne vetődjön fel nemzetbiztonsági kockázat az egyesülettel szemben. További feltétel, hogy a szervezet legalább száz éve működjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon. Az elismert egyházak körét a parlament 2012. február 27-én bővítette: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. Akkor a Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítették egyházi státusukat, és egyesületként működhetnek, ha ezt kérelmezték.
Milliókat szereztek az adófizetőktől
Az elismert egyházak köréből olyan szervezetek maradtak ki, mint a Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza. A szervezet egy a 185, technikai számmal rendelkező magyarországi egyház közül, amelyeknek az adófizetők az szja-juk egy százalékát ajánlhatták fel – írta korábban a Magyar Hírlap. A fény lovagjai a 2008-as esztendő után e forrásból 1,603 millió forintot kaptak. Hozzájuk hasonló alakulat az Akia Egyház, mely fő feladatának „a földlakók rendben tartását és bolygónk egészségesebbé tételét” vallja. Célja a híveinek számítása szerint 2003. február 23-án elkezdődött „Új Kor kikényszerítette feladatok ellátása”, élén a vezérmagos áll. A Tiszta Lelkű Emberek Egyháza alapítói azonban „a Szent Szellemmel betelve és az Ő sugallatára úgy határoztak, elsődleges feladatuk az kell legyen, hogy embertársaikat a hit útjára vezessék”. A Metafizikai Hagyomány Centruma néven bejegyzett egyház – a honlapján fellelhető anyagok alapján – mind a kereszténységet, mind a modern tudományosságot olyan fekélynek tartja, amely ellensége a „fajnak” és az „ősi tudásnak egyaránt”. Bizonyos felekezetek a nemzetbiztonsági hivatal évkönyveiben is szerepeltek az elmúlt években, miközben – ahogy az feljebb is olvasható – a törvény feltételként szabja, hogy az adott egyesülettel kapcsolatban ne vetődjön fel nemzetbiztonsági kockázat.
Ismert, Jakubinyi Róbert, a milliárdos adócsalással és csempészettel megvádolt Egymásért Egy-Másért Alapítvány létrehozója is gondolkodott egyházalapításon a bankvásárlás és a politikai szerepvállalás mellett.
Szabad a horogkereszt és a vörös csillag Magyarországon
Az Alkotmánybíróság a múlt héten sem tétlenkedett, február 19-én április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. Az Ab határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a paragrafust. Rogán Antal szerint az alkotmánybírósági döntés joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket és a kommunizmus minden élő áldozatát vagy családtagjaikat. Mint fogalmazott: súlyos következményekkel járhat, ugyanis azt jelenti, hogy május 1-jétől szabadon lehet mászkálni az utcán horogkereszttel, vörös csillaggal vagy SS-jelvénnyel.
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 21. 09:04, szombat | Belföld
637 200 forint volt a bruttó átlagbér októberben
Októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900 forint volt.
2024. December 21. 09:02, szombat | Belföld
Orbán Viktor üdvözölte Románia schengeni csatlakozását
Mi, magyarok már régóta abban voltunk érdekeltek, hogy Románia velünk a schengeni övezetben legyen és velünk együtt élvezze annak az előnyeit.
2024. December 21. 08:52, szombat | Belföld
Szijjártó Péter szerint általános érzés a rettegés az európai adventi vásárokban
Elképesztő és elfogadhatatlan is, hogy ma Európában már általános érzés lett a rettegés a karácsonyi vásárokba látogatók körében - írta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.
2024. December 20. 07:53, péntek | Belföld
OGY - A jövő évi költségvetésről dönt a parlament
Magyarország 2025-ös központi költségvetéséről dönt az Országgyűlés pénteken, idei ülésezésének várhatóan utolsó napján.