„Pro Urbe Mosonmagyaróvár” kitüntető érem és díj - Mosonmagyaróvár város lakossága nagyrabecsülése és tisztelete jeléül - annak a hazai és külföldi jogi és nem jogi személynek adományozható, aki hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságával Magyarország szolgálatában, a nemzet tudományos, kulturális, művészeti, pedagógiai, környezetvédelmi, egészségügyi, szociális és sport értékeinek gyarapításában, épített környezetének alakításában, védelmében maradandót alkotott, s mint ilyen, Mosonmagyaróvárral kapcsolatba került vagy Mosonmagyaróvár város életében kiemelkedő szerepet töltött be, s hozzájárult a város jó hírnevének gyarapításához.

A 2015. évi Pro Urbe Mosonmagyaróvár Díj kitüntetettje Farkas István piarista atya.

Dr. Árvay István polgármester úr meghívását elfogadva, Farkas István életútját Jelenits István Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író mutatta be megható köszöntő beszédében.

„Azt gondolom, hogy Farkas Istvánt, Lupus atyát a Jóisten jókedvében teremtette!” – fogalmazott Jelenits István.

A díjat Dr. Árvay István polgármester adta át, majd a díjazott bejegyezte nevét a Városi Krónikába.

„Hálásan köszönöm a megtisztelő kitüntetést és remélem, hogy azt a szép munkát, amit eddig is közösen végeztünk, Isten kegyelméből tudom mindhalálig folytatni!” – mondta beszéde zárásaként Lupus atya.

Labancz Zsolt, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke levelet küldött, melyben az Ünnepelt köszöntése mellett megköszönte Mosonmagyaróvár Városának, hogy "befogadja a piaristákat és igényli közösségépítő, otthonteremtő szolgálatukat".

Szinén levelet küldött Hoffmann Rózsa, köznevelésért felelős államtitkár Farkas István köszöntésére. A levelek felolvasása után a Piarista Tartományközösség Mosonmagyaróvári Iskolájának kollektívája nevében Vereb Zsolt, igazgató köszöntötte Lupus atyát, majd Böröndi Lajos költő saját, ez alkalomra írt versét adta elő.
Farkas István köszöntése a Piarista Iskola tanulóinak és pedagógusinak verses-zenés műsorával zárult.

„Én tükre vagyok minden mosolyoknak,
én azért élek, hogy visszamosolyogjak
virágra, lepkére, bokorra, rengetegre,
farkasra, bárányra, szivárványra, fergetegre

fényre, holdra, csillagokra, szegényekre, gazdagokra,
szenvedésre, vidámságra, jó napokra, rossz napokra,
rózsafára, keresztfára, visszamosolyogjak mindenre,
visszamosolyogjak az Istenre.”

(Mécs Károly: A gyermek játszani akart – részlet)