Mit kell tudni a vakvezető kutyákról? Ki képzi őket? Milyen speciális feladatokat kell tudnia? Elsősorban ezekre a kérdésekre szerettünk volna választ kapni. Irisz azonban ennél sokkal többet is mesélt.
A kutyákat születésük után a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kölyöknevelőkhöz adja ki. – kezdi Irisz – Ők nevelik őket körülbelül egy éves korukig. Ez nem kíván semmi speciális feladatot. A lényeg, hogy minél ingergazdagabb környezetben nevelkedjenek. Vegyenek részt közlekedésben, találkozzanak más kutyákkal, ismerjék a forgalmas helyzeteket, a várakozásokat kül- és beltéren egyaránt. Például egy orvosi vizsgálat esetén.

Az egy éves szocializáció után kerülnek aztán vissza a kutyaiskolába. Ott további megfigyeléseken esnek át. S ha a gondozók úgy vélik, hogy a kutyák megfelelnek mind idegrendszeri, mind fizikai és más egészségügyi szempontok alapján az előírt követelményeknek, akkor következik egy 6 hónapos speciális kiképzés.
Ha minden jól alakul, így nagyjából másfél éves korára már be is költözhet egy szerető, vak ember otthonába és életébe.

Milyen fajta kutyákat képeznek erre a feladatra?
Vakvezető kutya csak labrador retriever lehet. Ez a fajta a legmegbízhatóbb, fizikailag a legegészségesebb felépítésű kutya erre a speciális feladatra.

Tudjuk, hogy a kutyák sok mindenre megtaníthatóak. Okosak és fegyelmezettek. De az eredményes munka csak akkor alakulhat ki, ha a másik fél is megérti a jelzéseket és elsajátítja az utasításokat. Hogyan tanítható meg a kutyák tartása, további nevelése egy vak ember számára? Egyáltalán hogyan alakulhat ki a több évig tartó, 100 százalékban bizalmi viszonyra épülő összhang a vak ember és egy kutya között?

Ha valaki szeretne nemcsak egy kutyát, hanem egy hűséges társat is maga mellé, akkor először is be kell adnia az igényét egy vakvezető kutyák kiképzésével foglalkozó kutyaiskolába. Ott az első feladat, hogy megismerkednek az illetővel. Fontos, hogy a kiképzők tudják, milyen a jövőbeni gazdi habitusa, életvitele, magatartása. Például, hogy mindenki értse: egy idős bácsinak nem fognak hiperaktív kutyát adni.

Ezután történik a megfelelő kutya kiválasztása és egy fél éven át tartó időszak, ami kifejezetten az összeszokásról és ismerkedésről szól. Ez alatt kell minél több szituációban megfelelnie a kutya-gazdi párosnak: közlekedésben, otthoni környezetben, munkahelyen, iskolában stb. Valamint meg kell tanulniuk együtt a leggyakrabban használt útvonalakat is. Mindez, a betanulási időszakban csakis felügyelővel történhet. Ezt követi a vizsga, ami elsősorban a közlekedésbiztonságról szól.

Amint elvégzik ezt a vizsgát, onnantól kezdve már csak egymásra vannak utalva – felügyelő és további segítség nélkül.

Flóra nem az első kutyád. Hány éve élsz kutyával? Mi a különbség közöttük?
22 éve vagyok kutyás. Én ehhez szoktam hozzá, nem tudnám elképzelni az életem kutya nélkül. Számomra ő jelenti a biztonságos közlekedést. Olyan vele menni, mintha én is látnék…

Flóra a harmadik kutyám és úgy érzem, ő áll hozzám a legközelebb. Minden kutyának igyekeztem megadni minden szeretetet és figyelmet, de Flóránál érzem azt az igazi kötődést, amit semmiért sem cserélnék el. Azt szoktam mondani:

„Ő az életét építi körém, én pedig az enyémet köré”

Mi volt a legnagyobb távolság, amit együtt tettetek meg?
Budapesten voltunk eddig a legmesszebb. Orvoshoz mentünk, a kutyaiskolába, tanfolyamra és a Vakok Szövetségéhez.

Ki vagy mi tud ilyenkor még segíteni az utazásban? GPS vagy egyéb navigációs applikáció?
Semmi. Nekünk semmi sem kell, mindenhova oda találunk!

További sok sikert kívánunk munkájukhoz mind a kiképzőknek, mind a kutyusoknak, és sok boldogságot azoknak, akikhez ezek a jól képzett segítőtársak kerülnek!

- Nemes Claudia -