A betegségek diagnosztizálását és gyógyítását, de a természetvédelmet vagy éppen a fajfenntartást is segíthetik az állatkísérletek, amelyek betiltása súlyos következménnyel járna – nyilatkozta a Rádió Orientnek Gyertyán István. Az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács elnöke kiemelte: „ezzel lemondanánk nemcsak bizonyos betegségek gyógyításáról, de a fenntartható fejlődéshez szükséges ismeretek megszerzéséről is.”

Mik is azok az állatkísérletek?

„Állatkísérletek alatt ellenőrizhető körülmények között elvégzett olyan vizsgálatot értünk, amely valamilyen tudományos kérdésre választ ad. Jogi értelemben pedig a gerinces állatokon végzett olyan beavatkozások, amelyek az állatnak szakmailag megfelelően kivitelezett tűszúrással egyenértékű vagy annál nagyobb fájdalmat, szenvedést, kínt vagy tartós károsodást okozhat” – fejtette ki Gyertyán István. Kiemelte, ezek meghatározott céljai lehetnek: az alapkutatás, a betegségek diagnosztizálása és gyógyítása, a természetvédelem vagy éppen a fajfenntartás.

Jelenleg Magyarországon a nagy egyetemeken, a Magyar Tudományos Akadémián és néhány kórházban folynak állatkísérletek. Az elnök elmondta, azon túl, hogy az érintett intézményeknek van engedélyük a kutatások lefolytatására, külön-külön minden állatkísérletet engedélyeztetni kell, amelynek során létezik egy úgynevezett ártalom-haszon elemzés. Ennek keretében megvizsgálják, hogy az állatokat érő ártalommal arányos-e a várható tudományos haszon, ami később etikai haszonná alakul át, hiszen az eredmény betegség gyógyítására, emberi szenvedés csökkenésére lesz alkalmas.

Ennek a folyamatnak a részeként hozta létre a jogszabály az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsot, amelynek feladata, hogy az állatkísérleti kérelmekről szakvéleményt nyújtson a hatóságnak. A végleges engedélyezés viszont a megyei Állategészségügyi Igazgatóságok feladata – ismertette a gyógyszerkutató.

Kísérleti állatok: a rágcsálóktól a kutyákig

A kísérleti állatok 80 százaléka rágcsáló, de léteznek madarakon, halakon, kutyákon, macskákon és kis arányban mezőgazdasági haszonállatokon végzett kutatások is – mondta Gyertyán István. Hozzátette: Magyarországon – a technológiai fejlődés következtében - folyamatosan csökken az állatok felhasználása, ami jelenleg évente 250 ezer. Összehasonlításként az elnök elmondta: „azon állatok száma, akiket megeszünk 180 millió. Kutyák közül 400-600-at használnak fel kísérleti célra, ezzel szemben 120-150 ezer kóbor kutya van, amelyből évente 30-40 ezer pusztul el.”

Betilthatják az állatkísérleteket?

Az elnök szerint súlyos következményei lennének, hogyha az Európai Unióban – egy nemrég benyújtott állampolgári kezdeményezésre – betiltanák az állatkísérleteket. Gyertyán István véleménye szerint, ha mégis így döntene a bíróság, akkor Európa nemcsak végzetesen lemaradna a tudományos fejlődésben, de le kellene mondani bizonyos betegségek gyógyításáról, valamint a fenntartható fejlődéshez szükséges ismeretek megszerzéséről is.

A férfi fogamzásgátlóktól a klónozásig

Örökzöld kutatási témák az öregedés-gátló hatóanyagok, valamint a férfi fogamzásgátlók kifejlesztése, amelyek még egy ideig biztosan váratnak magukra – mondta a gyógyszerkutató, aki szerint– szemben a mamut újrateremtésére irányuló kutatásokkal – ezekbe a vizsgálatokba érdemes pénzt és energiát fektetni.

Szintén felkapott téma a klónozás, amely esetében meg kell különböztetni a terápiás és a reproduktív célú kutatást. Gyertyán István elmondta, ez utóbbit a legtöbb országban tiltják, a terápiás célú sejtek klónozásában viszont hatalmas potenciál rejlik, hiszen segítségével olyan betegségeket is gyógyítani lehetne, amelyek ma még halálos kimenetelűek. Példaként említette a szövetek elhalásával járó olyan betegségeket, mint az Alzheimer vagy a Parkinson kórt.