GVH szerint a fogyasztói csoportok azért nem alkalmasak a végtörlesztés megoldására, mert bizonytalan (jellemzően távoli) időpontú vásárlást tesznek lehetővé, valamint nem szabad felhasználású készpénzt adnak, míg a fogyasztóknak a végtörlesztéshez gyorsan, biztosan kell pénzhez jutniuk.

A GVH a hozzá beérkezett fogyasztói megkeresések száma alapján úgy látja, hogy a végtörlesztés lehetőségének megjelenésével megnövekedett az érdeklődés a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások szolgáltatásai iránt.

A vállalkozások hirdetéseikben a könnyű pénzhez jutás ígéretével kecsegtetik az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult fogyasztókat úgy, hogy - a versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján - nem egyértelműen adnak tájékoztatást a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól - olvasható a közleményben.

A Versenyhivatal kiemeli azt is, hogy a vállalkozások nem pénzt, hanem úgynevezett vásárlói jogot adnak (a cégek megfogalmazása szerint alternatív finanszírozási lehetőséget). A hirdetésekben sugalltakkal ellentétben tehát nem szabad felhasználású készpénzhez jut a fogyasztó, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához - hívja fel a figyelmet a GVH.

Közleményében aláhúzza: az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el, ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz juthat) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz.