Január 6-án a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek, a háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban és az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.

A napkeleti bölcsek ünnepe
Máté evangéliuma szerint a három királyok a betlehemi csillag által vezetve jöttek keletről Judeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Elsősorban a Dunántúl déli részén az ünnepi népszokások közé tartozott ezen a napon a csillagozás vagy háromkirály-járás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. Ez a betlehemes játékra hasonlít, benne a három alakot csak gyermekek személyesíthették meg. A célja nemcsak a történet elmesélése, hanem adománygyűjtés, jókívánságmondás is volt.

Vízszentelés
A vízkereszt elnevezés Krisztus megkeresztelkedésére utal. Ennek emlékére a nyugati egyházakban a templomokban vizet szentelnek, és ebből a vízből a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. A szentelt vízet régen sok mindenre használták az év folyamán, nagy szerepet kapott az ember- és állatgyógyításban is. Vízkereszt napján megszentelték vele az állatokat, megitatták őket, hogy ne legyenek az év folyamán betegek. Magukra is locsoltak a vízből, rontás, betegségek ellen. Sok helyen ilyenkor a házakat is megszentelték, meglocsolták a vízzel a ház földjét. Az esztendő során pedig megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót, s a háznál felravatalozott halottat. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére is.

A házszenteléskor a plébános gyerekek társaságában meglátogatta híveit. A kicsik énekeltek, a pap beszentelte, megfüstölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét, mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Végül a háziak megvendégelték őket és adományokat is adtak az egyházi embereknek, pl. diót, lisztet, szalonnát, kolbászt.

Érdemes figyelni az időjárást!
Azt tartották, ha vízkeresztkor esik az eső, akkor hosszú lesz a tél, és férges lesz a mák. Ha fagy, akkor soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász.

Van, ahol most van karácsony!
Néhány országban nemcsak decemberben, hanem ma is kapnak a gyerekek ajándékokat. Így például Olaszországban, ahol Befana, a jóságos boszorkány ügyel arra, hogy a gyerekekhez eljusson a meglepetés. Spanyolországban a kicsiket a napkeleti bölcsek örvendeztetik meg mindenfélével, Portugáliában pedig O Pai Natal érkezik, aki a kéményt használja bejáratnak.

Vízkereszt, vagy amit akartok
Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátékának a címében is találkozunk ezzel a nappal. A Vízkereszt vagy amit akartok egy vidám, bolondos mese, félreértések és csalódások, álruhák és átöltözések kavalkádja. Középpontjában a viszonzatlan, reménytelen szerelem áll, de a történet végére természetesen a szereplők megtalálják a boldogságot.

A vízkereszti népszokásokból nálunk mára már leginkább csak annyi maradt meg, hogy - sajnos - ekkor szedjük le a karácsonyfát.