Magyarország nyugati megyéiben gyakori jelenség vagy inkább lehetőség, hogy a család valamelyik tagja Ausztriában vállal munkát. Ezek nagy része képesítést nem igénylő fizikai munka, de jelentős számban dolgoznak kinn saját szakmájukban is magyar állampolgárok.
Van olyan korosztály, ahol mindez inkább a kényszer és a jobb megélhetés lehetősége. Ők a család miatt elsősorban a napi utazást választják. A fiatalok, továbbtanulók között azonban már a külföldi letelepedés gondolata sem áll távol. Ha lehetőségük adódik, ők már kinn keresnek maguknak albérletet majd’ később talán saját lakást is.

Miért akar mindenki kinn dolgozni?
Erre a kérdésre nagyon egyszerű válaszolni. Az Ausztriában dolgozók bére többszöröse a magyar honfitársak keresetének. Egy-egy szakmunka esetében ez a szám akár 3-szoros szorzó is lehet. Erre jönnek aztán még azok a juttatások, melyek külföldi munkavállalóként ugyancsak megilletik őket.

Az egyik leggyakoribb juttatás, amit minden munkavállaló kivétel nélkül igénybe vehet, az a költségelszámolás vagy ismertebb nevén az adó-visszaigénylés.

Ez azonban egy súlyos tévedés!

Miért használja mindenki az ’osztrák adó-bevallás’ kifejezést?
Nézzünk, mi állhat a definíció félreértésének hátterében:

Magyarországon adóbevallásról beszélünk. Hivatalos nevén: Személyi Jövedelem Adó bevallás. Itt valóban a jövedelmünket és azok adóvonzatait kell nyilvánosságra hoznunk a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé. Ennek több formája is létezik. Beszélhetünk önadózásról, egyszerűsített adóbevallásról, munkáltatói adómegállapításról vagy egyéni vállalkozói bevallásról. Ezt mindenki saját élethelyzetének és beérkező jövedelmeinek függvényében választhatja. Az adóbevallást minden évben kötelező elkészíteni és legkésőbb május 20-ig postán vagy elektronikus úton eljuttatni a Hivatal felé.
Nagy valószínűséggel tehát ez a bevált gyakorlat jelentkezik akkor, amikor a külföldön dolgozó magyar állampolgárok olyan cégeket keresnek, akik elkészítik az ő bevallásukat. Ehhez mindenképpen el kell készíteni a magyar bevallást is nem csak az ő, de családtagjaik számára is. Amikor ez megérkezik, akkor lehet az ausztriai különbözeteket megállapítani.
A két ország hivatalainak ugyanis össze kell dolgozni, hogy a megfelelő összegeket tudják megállapítani.
Ez így van! Az osztrák ‘Erklärung zur ArbeitnehmerInnenveranlagung’, azaz ‘Munkavállalói befektetés‘ vagy mondjuk az egyszerűbb nevén ’költségelszámolás’ után majdnem minden esetben pénz jár vissza a munkavállalók részére.

Hogyan kell bevallanunk Ausztriában a költségeinket?

Az egyik legfontosabb információ és egyben alapvető különbség a magyar bevallással szemben, hogy Ausztriában 5 évente kötelező ezt megtenni – abban az esetben, ha az éves bérösszesítőn szereplő összeg meghaladja az évi nettó 12.000 Euro-t! Itt viszont máris bonyolódik a történet:

Maximum 5 évente vallanak be költségeket a munkavállalók, de adott évekre mindig az adott évi jogszabályoknak megfelelően kell azt elszámolni.
Így előfordulhat az is például, hogy az egyik évre vonatkozott bizonyos kedvezmény, a másik évben már nem jár.
De ilyen lehet egy egyedülkereső kedvezmény vagy gyermekek után járó kedvezmény és költségelszámolás is. Változnak az élethelyzetek, változik a gyermekek kora, egészségügyi állapota, stb.
Arról pedig már nem is beszélünk, ha a munkahely-változás miatt változnak adott évekre vonatkozóan a körülmények, és ezeket kell 5 évre visszamenőleg bevallani.

Természetesen sokkal egyszerűbb tehát ezt évente megtenni. Mire van szükség ehhez?

Elsősorban egy ‘Erklarung zur ArbeitnehmerInnenveranlagung’ nyomtatványra, amely alapból 4 oldalas.
Ehhez kell hozzácsatolni azokat a kitöltött betétlapokat, melyek attól függően változnak, hogy adott években milyen kedvezmények illetik meg a munkavállalót.
Egy E9-es jövedelemigazolásra (magyar)
És minden olyan iratra, amely a kedvezmények igénybevételére jogosít.

Ki lehet-e otthon tölteni ezeket a beadványokat?

Természetesen igen.
Ahhoz azonban, hogy valaki a lehető legtöbb pénzt tudja visszaigényelni, elengedhetetlen feltétel, hogy ismerje az adott évre vonatkozó összes apró betűs részt, kiegészítést.

Mi köze van az adó-igénylésnek az útiköltség-térítéshez, az asszonytartáshoz vagy a gyermek diétás étkeztetéséhez?

Ez minden évben visszatérő kérdés. Van, aki úgy érkezik az irodába, hogy benzin-térítést szeretne igényelni. Van, aki asszonytartást kér.
Valószínűleg ezt hallják kollégáiktól, általában így ismerik a kedvezményeket.
Mivel költségelszámolásról vagy – hogy még egy megnevezést is mondjunk – ’Steuerausgleich’ azaz ’Adózás-kiegyenlítés’-ről beszélünk, ez mind-mind ennek a velejárója.

És most még egy nagyon fontos információt árulunk el!

Egy kicsit meghökkentő lehet – de így van:

Az osztrák költségbevallásban mindent számosítani kell!

E nélkül ugyanis nem lehet összeget megállapítani. Számosítani kell:

útiköltség-térítéshez a megtett kilométerek számát
feleség költségeinek elszámolásához a magyar jövedelem mértékét
gyermekkedvezmény igénybevételéhez az összes gyermekekkel kapcsolatos kifizetéseket (kedvezmény jár a tartós betegségre, diétás étrendre, iskolai utazásra, stb.)
és még sorolhatnánk tovább a számosítandó adatokat.

Tovább olvasom itt...