– írta Márai Sándor Magyar borok című művében, mely mottója is lehetne annak a vándorkiállításnak, mely 2013. szeptember 5-én 17.00-kor nyílik a Hansági Múzeum - Mosonvármegyei Múzeumában (Szent István király u.1.).

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum utazó kiállítása Kiss Imre igazgató rendezésében tárul az érdeklődők elé, emléket állítva a magyar kultuszitalnak, mely fénykorában olyan közszükségleti cikk volt, mint a tej és a kenyér.

A szódavíz alapvetően mesterséges ásványvíz. Az eredeti keletje a 17. században nőtt meg jelentősen Európában, így egy évszázad múltán már mesterséges előállításával is próbálkoztak. Ez 1772-ben Joseph Priestley angol tudós paptanárnak sikerült, oly módon, hogy szén-dioxidot nyeletett el vízben. A mi Jedlik Ányosunk ugyancsak nagy név a szódatörténelemben. A fizikus 1826-ban fogott kísérletbe, hogy új, olcsó, nagyüzemi termelésre is alkalmas technológiát találjon a szódavízgyártáshoz. Munkáját siker koronázta, gépét továbbfejlesztve, 1842-ben Pesten megnyitotta első szódavízüzemét. Az ő ténykedése alapozta meg a honi gyártást, ezért őt tekintjük a szódavíz atyjának.
Tehetjük ezt azért is, mert más országokban nem futott be ekkora karriert a szóda, mint nálunk. Készítésének nagy hagyományai vannak hazánkban, a 20. század elején még 10 gyár működött Magyarországon. Átszőtte a hétköznapjainkat, amit a fröccs vagy spritzer máig tartó népszerűsége is jelez.

Nemzedékek sokaságának adott megélhetést e tisztes ipar, további millióknak felüdülést, örömet, enyhülést és élvezetet nyújt ez a gyöngyöző ital. Mindennapjaink természetes társává vált, vegyítjük borral és szörpökkel, hittünk és hiszünk gyógyító erejében. Megihlette legnagyobb művészeinket, irodalmi és képzőművészeti alkotások témája lett.
Aki ellátogat az október végéig látogatható kiállításra, szódásüvegek rendkívül változatos kollekcióját csodálhatja meg. A dokumentumok nem csak a szódagyártás műszaki tudnivalóiban igazítanak el, láthatunk elfeledett plakátokat, amelyek bizonygatják a szódavíz egészséges voltát, s buzdítanak fogyasztásra. Találkozhatunk újságkivágással, mely arról igyekszik meggyőzni a szódásokat, hogy ló helyett szamárral húzassák a szódás kocsit. És fény derül a „veri, mint szódás a lovát” mondás eredetére is.