Szeptember 15. szombat 16 óra: A Magyaróvári Városkapu tér története és jeles épületei

Szeptember 15. szpmbat 16.00. ÉRTÉKEINK VONZÁSÁBAN - FELFEDEZŐ SÉTA DUNAKILITIN

Szeptember 16. vasárnap 14 óra: A 3. Hőnel Béla Kerékpáros Emléktúra Rajkára.

A rendezvények szervezői Beregszászi Balázs levéltáros, valamint Kovács Andor Tamásné, Dunakiliti polgármestere.

Találkozó. Szeptember 15-én (szombat) 16 órakor a téren a Hősi emlékműnél.

A Magyaróvári Városkapu tér története és jeles épületei

A tér nevében is utal rá, hogy egykoron itt volt a város alsókapuja, itt történt a városba való ellenőrzött be és kilépés, a Lajta hídján.

A középkorban a Buda-Pozsony-Bécs közötti országút, a jelenlegi tér mellett haladt, mely a város falait, és az azt körbeölelő Lajta folyó mellett húzódott, észak felé haladva. 1910-ben elbontották a városba bevezető Lajta hídat és a föld alá csatornázták. Az út 1930-ban kapott szilárd burkolatot és a nemzetközi forgalmat is áthelyezték a tér bíróság felőli oldalára.

A tér jelenleg is létező, legkorábbi létesítménye a XVIII. századi magyaróvári régi temető és az 1774-ben épült Feltámadt Krisztus kápolnája és halotti kamrája, mely 1997 óta a a Hősi Halottak Kegyeleti Kápolnája.
A temetőtől az út mentén a városi alsómalomig több lakóépület is van. Meglévő, de teljesen új a Temetőköz melletti volt Staindl-ház, amely a tér egyetlen műemlékvédett épülete. Az épületet 2002-ben lebontották, de 2004-re eredeti formájában újra felépítették. Ma szolgáltató és irodaépület.

A G Team épület érdekessége, hogy még felfedezhető rajta a város régi „267” házszámozása.
1928-as Kumpf Antal fényképész műterem lakása. Az épület szintén említésre méltó lakója Tallós Prohászka István festőművész volt, aki a II. világháború utáni csehszlovákiai magyar lakosság kényszer áttelepítése miatt került a műterem lakásba. Neki még emléktáblája is van. Az épület, átépített formában 2007 óta a Városkapu Egészségcentrum.

A tér legmeghatározóbb és legszebb épületei, a posta és a bíróság épülete. Mindkettőt szokás volt palotának is nevezni.
A magyaróvári postahivatal, 1909. október 4-én nyílt meg az új helyén, Hőnel Béla magyaróvári építész kétemeletes lakóházában. A teret a köznyelv Posta térnek hívta, majd 1928-ban változott mindmáig Városkapu térre.
Szintén Hőnel-épület, gyönyörű tornyaival az 1908-as Huber-ház, ami, még Fő utcai háznak épült, de mára már ez is a térhez tartozik.

A tér legnagyobb épülete az 1929 októberében átadott Magyaróvári M. kir. Járásbíróság és Fogház. Helyén 1898-tól 1926-ig a Magyaróvári Önkéntes Tűzoltó Egylet szertára volt. A tűzoltólaktanyát 1928-ban elbontották és megkezdték a bíróság építését Menyhért Miklós budapesti műépítész tervei alapján. A tér első parkosítása is, a bírósági épület minél jobb érvényesülése érdekében történt1930-ban. Ekkor nyitották meg a Szent Imre utcát, az Ipartelep felé.

Magyaróvár I. világháborús emlékművét 1933. május 28-án, avatták fel. A süttői mészkő obeliszk, Péter György magyaróvári szobrász és kőfaragó alkotása. A hősi halottak neveit az 1917/8. törvény értelmében ugyan nem tették ki, ezt csak idén 2018-ban pótolta a város.

A tér Mosonmagyaróvár fő közlekedési csomópontja is volt. 1959-től, a már meglévő járási buszpályaudvar mellett a városi járatok végállomása is; ahol újságos pavilon, fagylaltozó és nyilvános illemhely is működött. A városi és vidéki buszpályaudvart, 1978-ban helyezték át a vasútállomás elé.

A Városkapu tér zöldfelülete 2011-ben újúlt meg, melynek nyomán 2016-ban elnyerte az Európai Virágos Városon versenyén, a zsűri „Európa Legszebb Főtere” címet.
2017 óta pedig már a város és a volt Moson vármegye legmeghatározóbb építészének, Hőnel Bélának is emléktáblája van.