Egyedülálló módon végzik a koraszülöttek szemészeti szűrését és mentik meg évente 70 gyermek látását a SE Szemészeti Klinika és a Peter Cerny Alapítvány közös Csecsemő-Szem-Mentő Programjának keretében – mondta dr. Maka Erika gyermekszemész, a Szemészeti Klinika Gyermekszemészeti Osztályának vezetője. Itt nem a koraszülöttek utaznak az orvoshoz, hanem a vizsgálatot utaztatják a babákhoz.

A koraszülöttek ideghártya elváltozása (ROP) a gyermekkori vakság és gyengénlátás leggyakoribb okai közé tartozik világszerte. Pedig időben alkalmazott megfelelő kezeléssel, szemfenéki lézerkezeléssel a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon a 32. hét előtt vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött babák szemészeti szűrése sok-sok év óta kötelező. Ez tulajdonképpen egy pupillatágításban elvégzett szemfenék vizsgálat, melyet szemorvos végez. Az egyre javuló koraszülött ellátásnak köszönhetően azonban extrém mértékben nő az érintett koraszülöttek száma, miközben orvos nincs több.

Ezt a problémát hidalja át a Semmelweis Egyetemen 5 éve működő úgynevezett telemedicinális szűrés: neonatológiai szakasszisztens egy speciális, kifejezetten erre a célra kifejlesztetett mobil szemfenék kamerával felvételt készít az újszülött szemfenekéről – tetszőleges helyszínen. Ezt a központi adatbázisból hozzáférhető felvételt értékeli ezek után az orvos, aki dönt a további kezelésről: kit kell operálni, kit milyen gyakran, hogyan kell kezelni, ellenőrizni.

Tehát nem a koraszülöttek utaznak az orvoshoz, hanem a vizsgálatot és az ellátást utaztatják a babákhoz a Cerny Alalpítvány segítségével. Az utazó ellátás a legelőnyösebb a koraszülötteknek, hiszen nem kell kilométereket rázkódniuk a kezelőorvoshoz a budapesti klinikára. A módszerrel 100 százalékos biztonsággal kiszűrhető, hogy ki szorul műtétre. A Magyarországon született veszélyeztetett koraszülöttek 2/3-át tudják ezzel a módszerrel szűrni, és ellátni, körülbelül tíz százaléknál (évente 70 babát) kell szemfenéki lézerkezelést alkalmazni.

A szűrést és a lézerkezelést az ország másik három egyetemi centrumában (Debrecen, Szeged, Pécs) is végzik, de nem ilyen mobil módon. Mindezek mellett sajnos a koraszülöttek körében nagyobb százalékban van szemüvegesség, többségük rövidlátó, előfordul a kancsalság, gyerekkorban rendszeresen szemészeti vizsgálatra van szükségük.

ROP kialakulása:
A látásért felelős ideghártya érellátása a terhesség 16. hetében kezd el kifejlődni és normál esetben születésig (legkésőbb a 40-45. hétre) befejeződik. A koraszülöttek esetében – főleg akik a 28. hét előtt jönnek a világra – az ideghártya érhálózata még nem mindenhol megfelelő, és a babák szervezetében zajló folyamatok (az éretlen tüdő, esetleges fertőzések, vérszegénység, stb.) kóros érképzést indítanak be. Ez azt jelenti, hogy nem oda és nem olyan erek nőnek, melyek normálisak, a szemben úgynevezett érújdonképződés indul el. Ez a folyamat aktívan a 34. hét tájékán, de legkésőbb a 40. hétig lezajlik. Ha ez idő alatt az abnormális érhálózattal nem tesznek semmit, akkor hegesedés történik, a látóhártya leválik és megvakul a baba.

Szemfenéki lézerkezelés:
A még ereket nem tartalmazó, fejletlen, de oxigénhiányos ideghártyát roncsolják több ezer ponton lézerrel, mert onnan származik az az anyag (VEGF), ami az érújdonképződést eredményezi. Ha a VEGF szint lecsökken, akkor megszűnik a tápanyaghiányból fakadó érburjánzás, nem történik hegesedés, nem válik le a látóhártya, így nem vakul meg a baba.