Az első alkalommal megrendezésre kerülő esemény színvonalát a Hansági Múzeumban és a GYMS Megyei Levéltár Mosonmagyaróvári Fióklevéltárban őrzött emlékek, iratok bemutatásai még tovább emelték.

A két emeleten is zajló idegenvezetést Székely Zoltán művészettörténész, a Hansági Múzeum igazgatója és Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár város főépítésze vezette.

A mai Városháza épületében 1892. december 2-án kezdték meg a munkát az iroda dolgozói. A székház Kiss István (1857-1902) műépítész, műegyetemi magántanár historizáló pályamunkája, tervezése.

A múlt megidézéséről, a mai munkafolyamatokról és a nyílt nap aktualitásáról Dr. Árvay Istvánnal, Mosonmagyaróvár Város polgármesterével beszélgettünk.

Úgy gondoltuk, hogy a Múzeumok Éjszakája mintájára a Városháza Éjszakája is érdekes lehet a város polgárai számára. Mivel nappali körülmények között egyáltalán nem tudjuk bemutatni az intézményt - hiszen mindenhol munka folyik -, így az esti időszak maradt arra, hogy ezt megtegyük. De így sokkal hangulatosabb és bensőségesebb is a miliő.

Mosonmagyaróváron elmondható, hogy elég nyitottak az emberek, ezért gondoltuk, hogy egy ilyen esemény is emlékezetes lehet számukra.

Kivétel nélkül minden terem látogatható az épületben?

Ahol iratokat kezelünk, oda most sem lehet bemenni, de igyekeztünk a lehető legtöbb termet és irodát megnyitni a látogatók fogadására.

Ezek közül a két díszterem - a nagyterem és a tojásterem - mindenképpen érdekes, hiszen a régi festményekkel díszített falakat, ebben a környezetben nem mindenki láthatta még.
De megnyitottuk a polgármesteri irodát és a jegyzői irodát is, hogy azt is láthassa a közönség, hogy a mindennapi élet hogyan zajlik e falak között.

Milyen szerepe van a Hansági Múzeumnak és a GYMS Megyei Levéltár Mosonmagyaróvári Fióklevéltárának a mai múltidéző este megvalósulásában?

A múzeum és a levéltár őrzi a mi örökségeinket. Például a néhai dr. Sattler János polgármester íróasztalát, amit a Díszteremben állítottunk ki. De hoztunk át festményeket is, melyek régebben a Megyeháza falait díszítették. A Levéltár pedig azokat a régi iratokat juttatta el számunkra, melyek még a Vármegyeháza jegyzőkönyvei, kiváltságlevelei, esküszövegei voltak.

A mindennapokban ezekből a múltbéli ereklyékből semmi nincs a hivatalban.

Aki figyelmesen járt-kelt a környéken december első estéjén, az hallhatta, hogy a Városháza épületére felszerelt harangjáték sem a megszokott adventi zenéket szólaltatta meg. Ez az este más volt. A különleges harangjáték is erre utalt.

Napjainkban természetesnek vesszük, hogy a várost irányító választott vezetők, illetve hivatali munkát végző apparátus egy erre a célra fenntartott külön szákházban tevékenykedik. Ez a gyakorlat azonban nem is olyan régi keletű. – olvasható abban a kiadványban, melyet a város erre az alkalomra adott ki, bemutatva a Városháza történetét.

Részlet:

Magyaróvár 1354-ben nyert városi kiváltságokat, amelyek révén a polgárok saját kebelükből választhattak bírót és tizenkét esküdtet – ma úgy mondanánk, önkormányzatot.

Magyaróvár régi tanácsülései jegyzőkönyveiben a XVII. századtól olvashatunk a városházáról. Elsőként 1683-ból, amikor egy peres ügy kapcsán a városházi kocsma bérlőjét említik. (Igen, jól olvasható: az épület első szintjén kocsma működött, melynek bérleti díjából tartotta fenn magát az irodai apparátus. a szerk.) Ez az épület a Régi Városháza helyén emelkedett. Itt lakott a jegyző, földszintjén pedig kocsma működött. A növekvő irattermelés miatt 1787-ben városi levéltár kialakítására került sor.

Majd időszerűvé vált egy új városháza építése is, amely 1827-ben vette kezdetét. A terveket Frisch Mihály győri építész készítette. A nemes egyszerűségű, klasszicista épület ma is áll, a Fő út és a Városház utca sarkán, és büszkén hordozza a város, a RESPUBLICA OVARIENSIS címerét.

A megyeháza Moson megye megszűntét követően 1924 óta szolgál városházaként.