Magyarországon nyolcszorosára nőtt a diplomások aránya 1960 óta, a lakosság 12 százalékának azonban még általános iskolai végzettsége sincs – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak a népesség iskolázottságát vizsgáló tanulmányából. A népszámlálási adatokat feldolgozó kiadvány szerint folyamatosan javul a lakosság iskolázottsága és az idegen nyelvet beszélők aránya - írja a Magyar Nemzet.

Kiderült ugyanakkor az is, hogy míg Budapesten minden harmadik ember diplomás, addig a leghátrányosabb helyzetű térségekben – így Nógrádban és Szabolcsban – a lakosság harmada csak a nyolcadik osztály elvégzéséig jut el.

Az elemzés szerint töretlenül nőtt az érettségit vagy ennél magasabb végzettséget szerzettek száma és aránya az elmúlt ötven év alatt: az érettségizettek aránya a vizsgált időszakban öt és félszeresére, a felsőfokú iskolai végzettségűeké pedig nyolcszorosára növekedett. Ezzel együtt még mindig vannak olyan hátrányos helyzetű térségek – Nógrád, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye –, ahol a harminc százalékot is eléri a mindössze nyolc osztályt végzettek hányada.

A népesség iskolai végzettségének javulását jelzi, hogy az elmúlt évtizedben minden korcsoportban csökkent azok aránya, akiknek alapfokú végzettségük sincs – emeli ki a tanulmány. E szerint a 2011. őszi népszámláláskor egymillió-négyszázharminckilencezer embernek volt felsőfokú oklevele Magyarországon, doktori fokozatot pedig tizenötezren szereztek.

Az elemzés rámutatott arra is, hogy végzettség nélkül szinte képtelenség elhelyezkedni: 2011-ben a csaknem négymillió foglalkoztatottnak mindössze fél százaléka (húszezer ember) volt olyan, aki általános iskolai bizonyítványt sem tudott felmutatni - számol be a Magyar Nemzet.