157 éve, 1860 április 7-ről 8-ra virradó éjjelen – vitatott körülmények közt - hunyta le szemeit a „Legnagyobb Magyar”.

Ennek tanúbizonysága látható ma is a Városház utcai régi városháza falán, arcdomborműves emléktábla képében, hogy 1847 október 18-án távollétében közfelkiáltással megválasztották és október 25-én személyesen megjelenve, megtartotta programbeszédét.

Ez az emléktábla a Mosonvármegyei Történelmi és Régészeti Egylet kezdeményezésére készült 1942-ben, annak emlékére, hogy 1941-ben gr. Széchenyi István születésének 150. évfordulója országos emlékév volt. 1941 október 25-én a Győr-Moson-Pozsony k.e.e. vármegyék közgyűlése egy kihelyezett díszközgyűlést tartott az eredeti helyszínen és innentől kezdve viseli a régi városháza nagyterme a Széchenyi nevet.

Meg kell említeni, hogy a halálhír után egy hónappal Magyaróvár városa az akkori János teret Széchényire változtatta. Ez lett a későbbiekben a Deák Ferenc nevét viselő tér. De, hogy ne maradjon Széchenyi neve nélkül a város, a Fő utca és a Városház utca kereszteződését is hívták Széchenyi térnek. Majd 1928-ban a mai Fő utcát is átkeresztelték Gr. Széchenyi István útnak, mely 1950-ig létezhetett.
Magyaróvár város tanácsa 1861-ben az elhunyt gróf iránti tisztelete jeléül, kisebbik Ödön nevű fiát díszpolgárává és egyben városi képviselőjévé is választotta, aki ténylegesen is legalább fél éven keresztül a városban tartózkodhatott. Őt leginkább a Magyarországi és a Törökországi Tűzoltóság megalapítójaként ismerhetjük. Ödön egyébként Moson vármegye tiszteletbeli aljegyzőinek egyike is volt, 1860 végétől, gróf Zichy Henrik főispán ajánlására - családi kötelék révén.

Halálának első évfordulóján Moson vármegye elhatározta egy Széchenyi festmény beszerzését a megyeháza közgyűlési nagyterme számára. A festményt Barabás Miklóstól rendelték, aki a legnagyobb magyart életnagyságban, ereje teljében, díszmagyarban térdig ábrázolja. Ez a festmény ma a Polgármesteri Hivatal dísztermében látható.

1881-ben megalakult a Magyaróvári Széchenyi Kör, amely a magyar nemzeti- és szellemi élet, a nyelvi műveltség fejlesztése, terjesztése ill. a társas élet emelésére volt hivatott. A magyar nyelv terjesztésére kizárólag magyar nyelvű könyvtárat létesítettek.

Ennek az egyletnek, tiszteletbeli tagja volt a gróf elsőszülött fia Béla, 1891-től.
Az egyesület a közéletben máig ható nyomokat hagyott. 1888-ban hozzák létre a Mosonmegyei Lapokat, Őshegyi József elnök, első lapszerkesztő - későbbi alispánnak - köszönhetően. Több névváltoztatás után, ennek jogutódainak tekinthetőek a mai Mosonvármegye c. helyi lapok …
Moson vármegye lakossága, a Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületénél 1880-ban és az 1897-ben Nagycenken felavatott egészalakos Széchenyi-szobor létesítéséhez is hozzájárult anyagilag.

1974-ben a városközpont fő közlekedési útjának elnevezésekor már, mint lehetséges alternatíva felmerült a „Legnagyobb Magyar” neve, azonban az oda tervezett pártszékház és Lenin szobor miatt, Engels Frigyesről lett elnevezve az utca. Ez 2007 óta Erkel Ferenc utca.
Mosonmagyaróvár azonban nem kerülhette meg, hogy ne legyen Széchenyiről elnevezett közterülete.

1981-ben, a Fő úttal párhuzamosan a lerombolt Kaszás-köz helyén megépült 3 tízemeletes a nyolcvanas évek közepére, amely Széchenyi lakótelep elnevezést kapott. A lakótelep az 1991-ben alakult Széchenyi Polgári Kör jóvoltából 2002-ben emléktáblával, majd 2005-ben Széchenyi fejszoborral gazdagodott.
2010 márciusában 1848-as levéltári kiállítás, Széchenyi emlékére is halála 150. évfordulójára a Fehér Lóban. Áprilisban nemzetközi emléktúra is volt a bécsi Európa Club szervezésében, Bécs, Pozsony, Mosonmagyaróvár, Nagycenk helyszínek érintésével. Az alkalomból a Széchenyi Kör emlékérmét bocsátott ki Széchenyi lovas ábrázolásával, ezüst és bronz változatban, Lebó Ferenc alkotásaként.

Az év Széchenyi emlékfa-ültetéssel és emléktábla elhelyezésével végződött a Hansági Múzeum Cselley-házának udvarában - Szentkuti Károly igazgató kezdeményezésére. Szintén az ő kezdeményezésére készült a város legújabb Széchenyi István bronz arcdomborműve, a Rajkai Takarékszövetkezet székházépületének átadására, annak Ady Endre utcai felén, 2014. október 31-én.

2015 április 5-én, Széchenyi halálának 155. évfordulója alkalmából a Gulyás Lajos Kollégium és a helyi Levéltár rendezett kiállítást és Beregszászi Balázs tartott előadást. Itt már látható volt a rég elfeledett Széchenyi mellszobor, amely később a Polgármesteri Hivatal előcsarnokában került elhelyezésre.

2016 szeptemberében, Széchenyi születésének 225. évfordulója alkalmábólgr. Széchenyi Moson vármegyéhez való kötődéséről Beregszászi Balázs tartott előadást a Fehér Ló Közösségi Házban, majd a Huszár Gál Városi Könyvtár és a Széchenyi Polgári Kör szervezett vetélkedőt, a város 6. és 7. évfolyamos tanulói számára.

Megemlítendő, hogy volt és van a Magyaróvári Kegyesrendi Gimnáziumhoz köthető 1921-es alapítású 70. sz. Gr. Széchenyi István cserkészcsapat. De volt a Magyaróvári Polgári Leányiskolának még 1941-ben alapított Széchenyi érme, amit az iskola azon tanulója kapott, aki a 4 évet kitűnő eredménnyel végezte. 1941-ből volt még a városnak a Magyaróvári Ipartestülettel közösen Széchenyiről elnevezett ösztöndíj-alapítványa, a kiváló munkát végző iparos és kereskedő fiatalok számára.

A háború után, a volt főhercegi kastélyban alakult meg a Széchenyi István Népi Kollégium, a szegénysorsú tehetséges középiskolás gyerekek számára, 1946-tól 49-ig létezett. Később ebben az épületegyüttesben létesült az 1973/74-es tanévtől kezdődően a 10. sz. Széchenyi István Általános Iskola és az új 50 férőhelyes Általános Iskolai Diákotthon, a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola, majd a Kossuth Lajos Középiskolás Kollégium új helyre költözése után. Az iskola a rendszerváltás után 1994-ben szűnt meg hivatalosan.

A Széchenyi étterem mellett lévő Széchenyi emléktábla minden év március 15-én a nemzeti ünnep alkalmából, a civil belvárosi megemlékezés keretében kerül koszorúzásra.
A Széchenyi Kör pedig születés, halálozási évfordulók alkalmával is tart megemlékezéseket.