A felsőoktatási intézmények központi finanszírozása ugyan továbbra sem elegendő, a magánbefektetők bevonása azonban csak ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez - mondták a Napi Gazdaságnak egyetemi rektorok, akik szerint a finanszírozásban a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora szerint a magánbefektetők bevonása rendkívül nehéz folyamat, és első körben ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez. Az arra vonatkozó javaslataikat, hogy olyan szabályozási átalakításokra, esetleg adókedvezményekre is szükség van, amelyek ezeket a célokat támogatják, a felsőoktatási kerekasztal résztvevői elfogadták. Az új gazdálkodási és irányítási rendszer alapvető átalakuláshoz vezethet idén a felsőoktatási intézmények esetében. Ebben egyebek közt az erőteljes nemzetközi szerepvállalás segíthet - mondta a PTE első embere a lapnak.

Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora szerint az állami szerepvállalásnak is növekednie kellene a felsőoktatás finanszírozásában azzal együtt, hogy növekvő mértékben van szükség magánforrások bevonására. Tavaly a közvetlen vállalati oktatási és kutatási típusú megrendelésekből a BCE bevételeinek mindössze mintegy 1 százaléka realizálódott. Idén szeretnék ezt az arányt növelni, ezért különböző bevételszerzésre ösztönző elemeket alakítanak ki az egyetemen, amelyek az intézményi oktatókat és kutatókat forrásszerzésre motiválják. Tapasztalatuk szerint a vállalati források elérésében nagy szerepet játszanak a szakmai alapokon nyugvó személyes kapcsolatok, ezért a forrásszerzésnek az ösztönző rendszer kialakításával való elősegítését hatékony bevételnövelő eszköznek tartják. 2015-ös célkitűzésük, hogy a jelenlegi arányt legalább a kétszeresére növeljék.