A számlák befizetésével kapcsolatban az utóbbi időben több olyan szabály, felvetés is napvilágot látott, melyet a legtöbb fogyasztó hátrányosnak tart.

Az egyik közelmúltbeli változás az úgynevezett sárga csekkek befizetési határidejével kapcsolatos. A korábbi gyakorlat szerint a fogyasztót nem érte hátrány, ha a befizetésre a csekken szereplő dátum napjáig sor került. Ehhez képest kb. egy évvel ezelőtt úgy változtattak a szabályokon, hogy a csekket 2-3 nappal annak teljesítési dátuma előtt érdemes befizetni, különben késedelembe esik a fogyasztó, és ezt némely szolgáltató késedelmi kamattal szankcionálja. A változtatás indoka prózai: a postának a sárga csekkel csak megbízást adunk, hogy a befizetett összeget utalja át a szolgáltatónk számlájára. Az utaláshoz pedig kell 1-2 nap, így tehát a mi teljesítésünk ezzel a késéssel érkezik a szolgáltatóhoz is. Ezt a késedelmet pedig a továbbiakban nem akarták viselni a szolgáltatók, hiszen a szerződés alapján számukra az aban meghatározott időpontokban jár a szolgáltatás ellenértéke.

A villamos energia szolgáltatás kapcsán jogszabály mondja ki, hogy az egyetemes szolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a számla meg nem érkezése nem jelenti a fizetési határidő meghosszabbodását, hiszen a fogyasztó köteles ezt jelezni a szolgáltató felé és törekedni tartozása más módon történő kiegyenlítésére (ezt legtöbbször az üzletszabályzat tartalmazza).

Néhány éve visszatérő probléma, hogy ki viselje a sárga csekkes fizetéssel felmerülő költségeket? Többen arra panaszkodtak, hogy a szolgáltató önkényesen és igazságtalanul megemelte a számlájukat a csekkes befizetés költségével. A hatályos jogszabályok alapján jogszerűen követeli a szolgáltató a fizetési módozattal felmerülő indokolt költséget. A Ptk. alapján ugyanis a szolgáltatás ellenértékének megfizetésével felmerülő költség főszabály szerint a kötelezettet (jelen esetben a fogyasztókat)terheli. Míg tehát a sárga csekken a fogyasztó a szolgáltatás ellenértékét fizette, az átutalási megbízással felmerült költség a szolgáltatót terhelte. Ezt a költséget több szolgáltató próbálta a fogyasztóira terhelni. Elsőre talán igazságtalannak tűnik ez a megközelítés, ezért talán érdemes figyelembe venni, hogy internetes átutalás, vagy csoportos beszedési megbízás esetén jelenleg is a fizető fél viseli az utalás költségét.

Ahol lehet, a költségek mérséklése érdekében érdemes tehát a sárga csekkről áttérni más fizetési módozatra.

Néhány hete látott napvilágot egy törvénymódosító csomag egyik elemként az a szabály, amely szerint a villamosenergia és gázszolgáltatást akár 60 napos fennálló számlatartozás esetén is ki lehetne kapcsolni, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak. Nos, az elsőre nem éppen fogyasztóbarátnak tűnő rendelkezés jelenleg még nincs hatályban, és egyelőre nem is biztos, hogy ebben a formájában életbe fog lépni.

Itt kell megemlíteni, hogy a kikapcsolást élesen el kell választani a behajtástól. Tartozás esetén ugyanis a szolgáltató jogosult kintlévősége behajtására akkor is, ha még nem telt le a kikapcsolásig rendelkezésre álló türelmi idő.

A jelenlegi szabályok szerint legalább háromhavi tartozás, fizetési haladékról és részletfizetésről szóló egyeztetés sikertelensége, illetve a szolgáltató legalább háromszori írásbeli értesítése szükséges a kikapcsoláshoz. A szociálisan rászoruló fogyasztóknak előre fizető óra felszerelését is fel kell ajánlani.

Behajtásra tehát sor kerülhet a kikapcsolást megelőzően is. A behajtásra több eszközt is igénybe vehet a szolgáltató. Leggyakrabban a fizetési meghagyással élnek, amely a közjegyző által tértivevényesen kibocsátott okirat, és a kézbesítést követően (vagy akár a kézbesítés sikertelensége esetén is) 15 napon belül jogerőre emelkedik, tehát végrehajtható, ha a fogyasztó nem él ellentmondással.



Visszakapcsolás



A szolgáltató köteles visszakapcsolni a fogyasztót a szolgáltatásba, ha rendezte a tartozását. Gázszolgáltatás esetében fontos szem előtt tartani, hogy pl. egy tavaszi kikapcsolás esetén nem érdemes őszig várni a visszakapcsolás kérelmezésével, ugyanis hat hónap után a rendszer újbóli nyomáspróbázására van szükség, melynek költsége a fogyasztót terheli.Amennyben a fogyasztó leválasztására fizikailag is sor kerül, úgy további költségek terhelik a fogyasztót. Az említett törvényjavaslat egyébként a visszakapcsolásra vonatkozó részletszabályokon is módosítana. Jelenlegi szabályok szerint elegendő a tartozás kifizetése, és a fogyasztó kérheti a visszakapcsolást, a módosítás értelmében pedig a visszakapcsolás díját is meg kellene fizetni, mielőtt arra a szolgáltató köteles lenne.

Internet, telefon



Némileg más szabályok vonatkoznak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra. A szolgáltató rövidebb idő eltelte esetén is korlátozhatja a szolgáltatást, illetve fel is mondhatja a szerződést, melynek különösen hűségidő vállalásával kötött szerződés esetében lehet rendkívül hátrányos következménye (a szolgáltató ilyenkor a hűségidő végéig járó teljes díjat egy összegben követelheti).



A szolgáltató a törvény szerint az előfizetői szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki.



Példa: ha március 1-jén van a számla fizetési határideje, és március 7-én érkezik az első felszólítás, majd március 23-án a második felszólítás, annak eredménytelensége esetén 30 napos határidővel – például április 30. napjára a szolgáltató felmondhatja a szerződést.



Nem jogosult a szolgáltató felmondani a szerződést, ha a díjtartozás összege nem haladja meg az előfizető havi előfizetési díjának megfelelő összeget, illetve havi előfizetési díj hiányában vagy 5000 Ft-nál magasabb havi előfizetési díj esetén az 5000 Ft-ot, vagy ha az előfizető a díjtartozás összegszerűségét vitatja, és a vita rendezése érdekében a hatósághoz vagy a jogvita elbírálására jogosult más szervezethez (pl. békéltető testülethez) kérelmet terjesztett elő, feltéve, hogy az előfizető a szolgáltatás igénybevétele után a nem vitatott, illetve az esedékes, nem vitatott további díjakat folyamatosan megfizeti.

Díjtartozás esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatók igen gyakran alkalmazzák a szolgáltatás korlátozásának eszközét, amelynek lehetőségét a törvény ugyan biztosítja, de a korlátozás megszüntetésének díjáról csak annyit mond, hogy annak arányosnak és méltányosnak kell lennie. Ezzel a jogszabály jószerével a szolgáltató kénye kedvére bízza a visszakapcsolásért felszámolható összeg meghatározását, hiszen a tényleges – és sokszor borsos – díj az általános szerződési feltételekben van meghatározva.