A Magyar Tudományos Akadémia nyelvészei tavaly szeptemberben rukkoltak elő az új kiadással, ami egy évig az azt megelőző, 1984-es kötet szabályaival együtt volt érvényes. Az oktatási államtitkárság tavaly azt közölte, hogy a 2016/17-es tavaszi érettségin még nem kérik számon az új szabályok ismeretét.
Az új gyűjtemény több könnyítést is tartalmaz: ezentúl például kétféleképpen is írhatók az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragos alakjai, tehát a dühvel és a dühhel szó egyaránt helyes. Könnyítés, hogy ezután az elseje, elsején és elsejéig szóalakokat a korábbinál többféleképpen lehet leírni: elfogadható az 1. vagy 1-je, az 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig írásmód. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva pedig háromféleképpen is használható: 1-i, 1-ji vagy 1-jei.

A betűrendbe sorolás szabályai is módosultak. Ezentúl csak akkor kell különbséget tenni nagy és kis kezdőbetű között, ha a két szó között kizárólag ez a különbség.
A kettőnél több szóból álló összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül továbbra is egybeírjuk, ám mostantól a szótagszámba az -i képző nem számít bele.
Tulajdonnevek toldalékolásakor már nem lehet egyszerűsíteni, így az eddig helyes Bernadettel helyett már Bernadett-tel alakot kell írni.
A továbbiakban a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű stb. szavak nem képzőszerű utótagoknak, hanem összetételi tagoknak tekintendők. Ha pedig a -szerű utótag sz végű szóhoz kapcsolódik, nem lehet egyszerűsíteni.