Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője elmondja: a fehér és a félbarna kenyér hungarikum. Mind technológiájában, mind összetételében egyedi. A magyar fehér kenyér és félbarna kenyér liszten, vízen, són, élesztőn kívül nem tartalmaz adalékanyagot. A magyar élelmiszer-ipari előírásban is kiemelt helyet foglal el a kenyér, a vizes zsömle valamint a tejeskifli.

Werli József a Magyar Pékszövetség főtitkára hozzáteszi: a hungarikum kovászos technológiával készül. Készítése során hagyományos ízarányok alakulnak ki, valamint a kovászban biológiai védelemhez szükséges savak (tejsav, ecetsav) keletkeznek. Az erjedési folyamatok során a keletkezett tejsav, ecetsav megfelelő aránya adja meg a kenyérnek a természetes biológiai védelmet – magyarázza – ami az eltarthatóságban nyilvánul meg. Az alkoholos erjedésből a széndioxid a kenyér lazítását végzi, a keletkezett alkohol az íz és aromaanyagok kialakításában vesz részt, a sütés folyamán eltávozik. Adalékanyag nélkül a kenyér belseje, az úgynevezett bélzet nem aránytalanul felfújt, rugalmas lesz, tömörebb, mint a felfújt kenyereké. Legalább három napig élvezhető. Nem morzsálódik, szeletelhető, nem esik össze. Könnyen kenhető – sorolja a pékszövetség főtitkára a jó kenyér tulajdonságait. A gyorstechnológiában készült kenyerekben adalékanyagokkal biztosítják a térfogatot – ezek főleg a kereskedelmi láncokban divatosak és általában rozstechnológiával készülnek, másnap már katasztrofális az állaguk.

Hogyan lehet fölismerni a minőségi kenyeret?

Jobban járunk, ha olyan kenyeret vásárolunk, amelyen van címke, mert az egynaposakat, illetve az 500 gramm alattiakat nem címkézik. A csomagolt kenyéren minden információ rajta van, csakhogy gyakran tartósítószert is tartalmaz. A címkén ellenőrizhető az elnevezés – mondja az élelmiszer-szakértő. A fehér kenyér, illetve a félbarna kenyér nagy valószínűség kovászolt termék, míg a fantázia néven futó termékek általában adalékanyagokat tartalmaznak: lisztjavítókat, emulgeálószereket, amelyeket a hagyományos termékeknél nem használnak. A rozskenyérbe rakhatnak például festőmalátát. Ha nagy térfogatú és cserepes a rozskenyér, akkor jó okunk van feltételezni, hogy a kenyérben nincs elég rozsliszt, ezért barna malátakivonattal színezték. A malátakivonat egyébként nem káros, csak alacsony rozstartalomra utalhat. A látványpékségekben készült kenyerek nincsenek kovászolva: másnap már nem jó minőségűek.
Dömölki Lívia megjegyzi: kereskedelempolitikai okokból a hipermarketekben olcsón adják a rozskenyereket, ezért biztonságosabb a kis és közepes pékségeknél, magánpékségeknél vásárolni. A Lipóti pékség például sokkal drágábban adja termékeit a hipermarketeknél – 300 forinttól fölfele vehetünk itt kenyeret –, viszont a minőségük is jobb ezeknek a termékeknek, és akár egy hétig is tudjuk azokat fogyasztani.

Mikor szükséges tehát reklamálni a fogyasztóvédelemnél?

Ha a fehér kenyér vagy félbarna kenyér felirat alatt adalékanyagokról olvasunk az összetételek között. Ezek sem egészségtelenek, hiszen Magyarországon jó az élelmiszer-biztonság.

Mit tesz a Magyar Pékszövetség a minőségi kenyér elterjedéséért?

A klasszikus technológiát minél nagyobb mértékben visszahozzuk – mondja a szövetség főtitkára. Hiszünk benne, hogy a minőség hosszútávon célravezető, hiszen élményt ad. A kisebb pékségek már rétegigényeket is kielégítenek. A teljes kiőrlésű termékek sötétebbek és biológiailag értékesebbek, mint a fehér kenyerek, a tudatos fogyasztók ezeket keresik. A tudatos táplálkozása sokat lendíthet az ipar fejlődésén.

Mi továbbképzések keretében oktatjuk a hagyományos technológiákat, ezen kívül pedig fesztiválok, kenyérünnepek is népszerűsítik azokat. Komáromban, Hajdúböszörményben, Győrött, Szegededen vannak ilyen rendezvények, vagy említhetem az Orosházi kenyérfesztivált, és most már a pesti augusztus 20-it is. Az együttműködés ezekkel a fesztiválokkal szélesedik. Tavaly pékakadémiát is tartottunk, melynek célja egyrészt a hagyományos technológiák felelevenítése volt, másrészt a továbblépési lehetőségek föltérképezése. Arra törekszünk, hogy minél több bolt legyen, közvetlen kapcsolat alakuljon ki a gyártó és a fogyasztó között. Ha ugyanis ez a kapcsolat élő, akkor megismerheti a vállalkozás, hogy mire van igénye a fogyasztónak.