Szerkesztőségünket is többször kereste már ilyen-olyan cég hasonló "lehetőséggel", de foglalkozott a témával már más, országos média is. Itt például egy HVG cikk olvasható.

Utánajártunk, vállalkozóként mit tehetünk, hogyan is véd bennünket a törvény?

Talán nem csak nekünk ismerős az alábbi beszélgetés:
Csörög a telefon, amit a vállalkozó a napi munkát megszakítva felvesz és jóhiszeműen válaszolgat a gyors kérdésekre:
- Üdvözlöm, XY-t keresem, az „Akármelyik” cég vezetőjét!
- Én vagyok.
- Nagyszerű! Én a „Gyorsanmondomhogynetuddmegjegyezni” cégtől telefonálok, adategyeztetés céljából hívom. A cég neve ez és ez, az e-mail címe ez, a címe pedig ez?
- Igen!
- Változott valami adat tavaly óta?
- Nem!
- Rendben! Akkor a szerződés meghosszabbításra került és küldjük a számlát!

Nagyjából ennyi a beszélgetés, a számla pedig postázásra kerül. Mire a vállalkozó észbe tudna kapni, hogy ..
• milyen adategyeztetés?
• milyen adatbázis?
• milyen szerződés?
• és egyáltalán milyen összeg?
.. addigra már rég nem él a telefon, hiszen azt nem veszi fel később senki!

Milyen - pszichológiailag tökéletesen kidolgozott - trükköknek dőlhetnek be a vállalkozók?

• A váratlan telefon pillanatában nincs előtte a hivatalos szerződés – egyrészt azért, mert nincs is ilyen… - így hirtelen fogalma sincs, milyen adategyeztetésről van szó.
• Egy évvel ezelőtti szerződésről beszélünk – ezt persze nagyon készségesen 1 perc alatt meghosszabbítják a vállalkozó számára -, ami valamilyen hangzatos Szakmai Katalógusra vagy valami hasonló kifejezésre utal. Ez elég életszerű, ezért nem feltétlenül köti a felhívott fél átveréshez.
• Hosszabbításról, azaz már meglévő szerződésről beszélnek – ez megint csak bizalmat ébreszt a vállalkozókban - annak ellenére, hogy ilyen nem létezik.
• És a legdöntőbb kérdés: „Hová küldhetem a készpénzes számlát? Futárral küldenénk ki. Lesz, aki átveszi?” – ezeket a kérdéseket természetesen már csak akkor teszik fel, amikor a gyanútlan „ügyfél” akarva-akaratlanul beleegyezik a „hosszabbításba”. Itt természetesen újabb trükkök kerülnek felsorakoztatásra, melyek megtévesztőek, tisztességtelenek és jogilag sem helytállóak. Például:
• Ha valaki itt már visszamondaná, mert elkezd gyorsan gondolkodni, akkor azt a választ kapja, hogy rendben, a jövő évit kérését elfogadják, de az ideit már ki kell fizetni, mert nem mondta vissza határidőre – az évforduló előtt 15 nappal! (Mi van??)
• „Felhívom figyelmét, hogy a beszélgetést rögzítjük!”
• „Akkor küldöm a számlát, rendben?” kérdésre adott választ a szerződés aláírásának titulálják.
• Ha mégis észbe kap a gyanútlan delikvens, a fent említett hangfelvételre hivatkozva nem „engedik” felmondani a szerződést, az abban foglaltakat pedig csak jelentős összegért cserébe (kb. 200.000 Ft), egy fővárosi közjegyző jelenlétében játsszák csak vissza. Ezt ugye senki sem szeretné, ezért inkább kifizeti az ehhez képest jelentéktelennek tűnő 50.000 Ft körüli számlán szereplő összeget.

A dolog több ponton is sántít, ezt nem vitatjuk, de pár perc leforgása alatt ez meglehetősen sok információ ahhoz, mindent megérthessen és átgondolhasson az átvert vállalkozó.

A témával kapcsolatban felkerestünk egy hivatalos jogi érdekképviseletet Dr. Bertalan Tamás személyében - kiemelt területei: munka-, család-, kártérítési-, védjegy-, informatikai és szerzői jog, adatvédelem - mondja el ő, mit tehetnek ez ügyben a vállalkozók.

Mire figyeljenek? Milyen eljárásokkal tudják biztosítani magukat hasonló esetekben? S ha valaki már kifizette az összeget, van-e esélye ezt visszakövetelni?

"Nagyon fontos, hogy különbséget kell tenni a között, hogy magánszemélyként vagy vállalkozásként kerestek meg bennünket. Az „új” Polgári Törvénykönyv ugyanis jóval szűkebbre vonja a fogyasztó fogalmát a korábbiaknál: fogyasztó csak és kizárólag a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Mivel a megtévesztő cégek egyaránt megkeresnek magánszemélyeket és vállalkozásokat, ennek megfelelően különböző lehetőségek, eszközök állnak rendelkezésünkre.

Természetesen mindkét vevői kört védik általános jelleggel a Polgári Törvénykönyv alapelvi szintű rendelkezései, úgy mint a jóhiszeműség és tisztesség elve, vagy az együttműködés elve. Ezen „becsapós” vállalkozások már ezeket az alapelveket is súlyosan sértik.

Magánszemélyként viszonylag könnyebb a helyzetünk, a magánszemélyeket ugyanis fokozottan védi a jogalkotó. Legfontosabb szabályozás e téren a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormány rendelet, mely részletesen szabályozza azon követelményeket, melyeknek a terméket, szolgáltatást kínáló cégeknek eleget kell tenniük, amennyiben távollévő magánszeméllyel kötnek szerződést. Így például a vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés. Szintén részletes tájékoztatást kell adnia a vállalkozásnak saját adatairól, a kínált termék vagy szolgáltatás tulajdonságairól, áráról, elállási lehetőségről. Amennyiben a szerződés létre is jön távollévők között, szűk kivételektől eltekintve a fogyasztót 14 napos elállási jog is megilleti, ennek keretében a szerződéstől indoklás nélkül elállhat.

A jogalkotó a vállalkozókat, gazdasági társaságokat azonban a piac „professzionálisabb” résztvevőinek tekinti, így rájuk a fentebb leírt speciális szabályok nem vonatkoznak. Természetesen nekik is lehetőségük van jogaikat megvédeni, csak éppen más eszközökkel. A már említett Ptk-ban található általános elvek, szabályok mellett részükre a legfontosabb lehetőségeket a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tptv). szóló jogszabály tartalmazza. E szerint többek között tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni.

Általános gyakorlati tanácsként elmondható, hogy amennyiben megkeresnek bennünket különböző szolgáltatók, akkor ne fogadjunk el olyan szolgáltatást, terméket, ajánlatot, amelynek szükségességében nem vagyunk biztosak – még akkor se, ha ezt ingyenesen kínálják, ugyanis általában valahol előkerül egy számla is.

Amennyiben szeretnénk igénybe venni a szolgáltatást vagy megvásárolni a terméket, kérjünk előzetesen írásbeli anyagot, tájékoztatót és lehetőleg telefonon ne kötelezzük el magunkat. Amennyiben futárszolgálat szállít ki bármit, az átvételi ívet olvassuk el gondosan, nincs e rávezetve egy kötelezvény is.
A munkatársaknak, alkalmazottaknak hívjuk fel a figyelmét, hogy kétes feladótól származó csomagot, levelet ne vegyenek át!

Ha mégis követeléssel lép fel a vállalkozás, a számlát ne fizessük ki, ezzel ugyanis ráutaló magatartással a szerződést elfogadjuk. A számlát, díjbekérőt, stb. haladéktalanul – tértivevényes levélben – küldjük vissza, és jelezzük, hogy a szerződés létrejöttét nem ismerjük el. Általában ezt követően kezdődik a zaklatásszerű levelezés, telefonhívás, hol fenyegetőzve, hol pedig árengedmény felajánlásával és a jogi procedúra mellőzésének lehetőségeivel kecsegtetve. Ezeket szintén ne fogadjuk el, forduljunk ügyvédhez!

Konkrét jogi válaszlépéseket akkor tudunk tenni, amennyiben a másik fél is jogi úton próbálja meg érvényesíteni követelését. Ekkor tudjuk előadni védekezésként a bennünket igazoló tényeket, bizonyítékokat az eljárásban. Általában elmondható azonban, hogy ezen megtévesztő vállalkozások eddig nem viszik el az ügyet, ugyanis nekik kellene bizonyítaniuk a szerződés létrejöttét, érvényességét, hatályosságát, amelyet – ha tényleg megtévesztőek voltak – szinte lehetetlen végigvinniük.

Amennyiben mégis jogi útra terelnék a követelést – mivel a követelés általában 1 millió forint alatti – azt közjegyzői fizetési meghagyással indítják. Ezen meghagyások minden esetben postai úton a MOKK-on (Magyar Országos Közjegyző Kamara) keresztül jönnek az ország valamely közjegyzőjétől. Nagyon fontos, hogy amint ilyen levelet kapunk 15 napon belül a meghagyásban szereplő közjegyzőnél éljünk ellentmondással. A meghagyások nehezen értelmezhető és átlátható iratok, amennyiben azonban nem mondunk ellent 15 napon belül, abban az esetben a követelés végrehajtható, azaz a vállalkozás közvetlenül – bírósági út mellőzésével – kérheti a végrehajtást. Célszerűbb itt is ügyvéd segítségét kérni.'