A rendezvényt a mozgalom hagyományaihoz híven a Magyar Hiszekegy és a Himnusz nyitotta meg.
Ezt követően lépett mikrofonhoz Jávor Miklós, Mosonmagyaróvár önkormányzati képviselője, aki méltatta 1956 történelmi jelentőségét és a jelenkor magyarságának közvetített üzenetét.

Őt az Írországból nemzeti ünnepünk alkalmából hazánkba látogató Jim Dowson követte. A Knights Templar International képviselője megtiszteltetésként élte meg, hogy köztünk lehetett és beszédében felelevenítette, hogy édesapja minden október 23-án, hazájában Írországban, büszkeséggel és fájdalommal emlékezett meg forradalmunkról.

Ezután Major József a MÖM Észak-dunántúli régiójának vezetője idézte fel tényszerűen az egykori Mosonmagyaróvári események forgatókönyvét.
Őt követte Vitéz Tóth Károly, egykori 56-os forradalmár, aki a Magyar Gárdának volt egy időszakban megyei kapitánya. Karcsi bácsi felemelő beszéde és mindent átható hazaszeretete megható volt, minden jelenlévő számára.

Budaházy Edda a jelenkori politikai koncepciós eljárásban elítéltek érdekében emelt szót, mivel rendezvényünk az egykori 56-os forradalmárok melletti tiszteletadás és a huszonegyedik századi meghurcolt magyar hazafiakért történő kiállás is volt egyben.

A felszólalók sorát a MÖM országos vezetője, László Attila zárta, aki felhívta a tagok figyelmét a jelenkori politikai üldözöttek melletti, határozott kiállásra.
Sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt hetekben a gyurcsányi időket elevenítették fel Mosonmagyaróvár vazallusai és legalább a nemzeti ünnep alkalmából egy napra félretehették volna a narancsszínű köntösbe bujtatott, ránk irányított torpedóikat.
Beszédében kihangsúlyozta, hogy egyetlen pillanatig sem tudják elfogadni a nemzeti érdekeinkkel ellentétes és napjainkban egyre aggasztóbb méreteket öltő folyamatokat. Így törvényszerű, hogy erősítjük az önvédelmi erőinket, építjük szövetségeinket az élet számtalan területén.
Az egykori forradalmárok iránymutatásai mentén, ha kell vállalva a politikai üldöztetést is végezzük további feladatvállalásinkat, mivel nincs más választásuk, ezt diktálja a sorsunk és a küldetéstudatuk egyaránt, zárta gondolatait László Attila.

A beszédek között Németh Csaba hazafias énekeivel emelte a rendezvény színvonalát a Szózat és a Székely Himnusz is az ő közreműködésével zárta megemlékezésünket.

Az eseményt követően a szomszédos temetőbe vonultak át a részvevők és az 1956-os áldozatok emlékére állított kopjafánál helyezték el koszorúikat, mécseseiket.