Szeptemberben több adónem befizetésének is a határidejéhez érkeztünk, ezért ha nem akarunk késedelmi pótlékkal emelt összegű csekket kapni, akkor érdemes pontosan betartani a megjelölt időpontokat. Ha azonban ezt valamilyen okból nem tudjuk tartani, lehetőségünk van fizetési halasztást vagy részletfizetést kérni, de ezeknek a kérelmeknek is be kell érkezniük szeptember 15-ig - figyelmeztet Deli Lajos adószakértő a Rádió Orient műsorában.

Szeptember közepét nem túlzottan kedvelik sem az állampolgárok, akiknek adózni kell, sem az önkormányzatok adóügyekkel foglalkozó tisztviselői, akiknek ezekben a napokban igen megnő a feladatuk. Emiatt a munkatársak hosszabbított nyitva tartással dolgoznak, mert jó magyar szokás szerint utolsó napokra hagyjuk a fizetési kötelezettségekkel is járó ügyek intézését - mutat rá a stúdió vendége. Most kell befizetnünk az építmény- és telekadó második felét, az idegenforgalmi adót, amely minden tárgyhót követő hónap közepén esedékes, a kommunális adót, a magánszemélyek gépjárműadóját, az iparűzési adót, amikor is ellenőrizni kell változott-e az előleg fizetési kötelezettség, nőtt vagy csökkent annak mértéke.

Az is előfordulhat, hogy az állampolgár nem tudja valamilyen oknál fogva tartozását rendezni, akkor lehetőség van fizetési halasztást vagy részletfizetést kérni, de a kérelemnek is be kell érkezni a fizetési határidőig - figyelmeztet a szakértő. Az önkormányzatok adóbevételének meghatározó részét kitevő iparűzési adó, melynél ha nem tudja tartani a márciusban vállalt adó összegét az érintett ügyfél, akkor ennél az adónemnél is lehet kérni az adóelőleg mérséklését, de ennek a kérelemnek is be kell érkeznie a megjelölt időpontig - emlékeztet Deli. A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy az állampolgár mikor és milyen formában tudja rendezni az előleget.

A tavalyi év iparűzésből befolyó adó mértékét már feldolgozták, ebből leszűrhető, mely szakmát, milyen megfontolásból és mélységben kell ellenőrizni - figyelmeztet a stúdió vendége. Ebben az adónemben jelentős változást hozott az elmúlt év, valamint a 2013-as év viszonyítási alap a 2012-es évhez, ami választ ad arra, kit érdemes kiválasztani ellenőrzésre. A szakértő jónak tartaná, ha az állami és az önkormányzati adóhatóság jobban együttműködne. Megítélése szerint az együttműködés hiányosságának oka, hogy a helyi adóhatóság köteles tájékoztatni az országos felügyeletet, de ez fordítva nem működik, nincs meg a jogi háttere. Pedig jó lenne, ha megfelelő előkészítés után több együttes ellenőrzés is lenne, ami egyből több adókülönbséget tárhatna fel - hívta fel a figyelmet Deli.

A helyi adók tekintetében a GDP-hez viszonyítva, a 2,44 százalékkal Magyarország az európai mezőnyben a középmezőny alján áll. Legmagasabb Svédországban, ahol ez a szám 16,2 százalék, ezt követi Dánia 12 százalékkal. Az adóügyek szakértője kiemelte, hogy ezekben az országokban a helyi adózás 60-80-100 évre tekint vissza, míg hazánkban az 1990-es évek végén kezdték bevezetni, ezért ez normálisnak, elfogadhatónak tekinthető. 2013 végéig 3154 település vezetett be helyi adót, 458 helyen nincs adófizetési kötelezettség és ebből 394 önkormányzat helyi iparűzési adót sem szed be. Az elmúlt 13 évben 3027-ről 3154-re nőtt a helyi adót bevezető települések száma, ez csak 4,2 százalékos növekedés, mégis a bevétel 267 milliárdról 608 milliárdra nőtt, ami nagyon jelentős. Ezek a számok jól mutatják, hogy bőven van még tartalék ezen a területen - hívta fel a figyelmet a Rádió Orient vendége.

Végezetül az önkormányzati ügyek szakértője utalt arra is, hogy az adóigazgatásban dolgozók létszáma 10.000 fő körüli csupán, igen nagy a leterheltségük és a felelősségük, ezért az adóapparátus kiemelt figyelmet érdemelne.