Hírek
2012. Június 14. 08:12, csütörtök |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal az alábbi tájékoztató anyaggal hívja fel a figyelmet a diákok foglalkoztatásának adózási szabályaira.
Kedves Diákok!
Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt – vagy annak egy részét – munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok foglalkoztatási szabályainak áttekintése. Sok tanuló a nyári időszakon túl rendszeresen is végez munkát, így az alábbiakban a diákok munkavállalásával összefüggő legfontosabb adózási szabályokat mutatjuk be.
Ha úgy döntöttetek, hogy a szünetben dolgozni fogtok, vagy a felvételi nem sikerült és nem csak a nyáron, hanem később is dolgozni kell, akkor érdemes elolvasnotok e rövid tájékoztatót, hogy tisztában legyetek a fontos adózási kérdésekkel.
1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?
A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte [1]. A törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.
2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?
A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 12T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz [2]. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV adózási honlapjáról (www.nav.gov.hu) a „Letöltések-programok”/”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.
3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?
A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:
munkaviszonyban;
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy
egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (pl. bébiszitter).
Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.
4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?
a.) A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részét adóalap-kiegészítés terheli (szuperbruttósítás). Amennyiben a tanuló összes összevonás alá eső jövedelem ezt az értékhatárt meghaladja (pl. azért, mert van ingatlan tulajdona, amit bérbe ad), akkor célszerű a munkáltató részére nyilatkozni arról írásban, hogy a bér egészére kéri az adóalap-kiegészítést (az adóalap-kiegészítés a jövedelem 27 százaléka). Diákok esetén ilyen nyilatkozattételre csak ritkán kerülhet sor, hiszen jellemző jövedelmük az ösztöndíj, az pedig adómentes jövedelem, amit bevallani sem kell.
Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék.
b.) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. [3] 16. § (1) bekezdés i) pontja].
A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre, nyugdíjra – is jogosultságot szerez.
A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tőle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).
5.) Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?
A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek.
a.) A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv [4]. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során.
Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.
Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében is az adó alapját - munkaviszonyból származó jövedelemhez hasonlóan – a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke ebben az esetben is 16 százalék.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 93.000 forint, melynek 30 százaléka 27.900 forint.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is foglalkoztató vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő bevallásról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.
Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.
6.) A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető, de a tanulókat érintően az erről szóló törvény nem tartalmaz különleges előírásokat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
alkalmi munkára.
Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az Szja tv. rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig kell elkészítenie az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását, ha
külföldi személy vagy
egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett egyéb, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
A nyári szünetben dolgozó diákok esetében ez azt jelenti, hogy nem kell bevallást benyújtatniuk az adóévet követően, mivel a legtöbb diáknak a nyári keresetén túl csak ösztöndíja van.
7.) Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelem. Az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos tudnivalók a 4. pontban olvashatók.
8.) A kifizetések igazolása
A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adniuk a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.
9.) Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)
Háztartási munkának minősül: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként ilyen munkát végez, akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazott kéri, a munkáltató köteles a kifizetett munkabérről igazolást adni.
10.) Az elektronikus úton intézhető adóügyek
Az Ügyfélkapu [5] olyan belépési pont, amelyen keresztül a tanuló, diák egyedileg azonosított módon biztonságosan léphet kapcsolatba az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó közigazgatási szervekkel és közintézményekkel, így az adóhatósággal is. Használatához nem kell más, mint egy számítógép internet-kapcsolattal és egy Ügyfélkapu-regisztráció. A regisztráció a nagykorú személy részéről az ország bármely adóhivatalában, vagy okmányirodájában megtehető, ehhez nem kell más, csak érvényes személyazonosításra szolgáló okmány és egy működő e-mail cím.
Elektronikus szolgáltatások a NAV-nál:
adó- és járulékbevallás küldése,
kérelmek benyújtása,
folyószámlakivonat-lekérés, törzsadatok lekérdezése,
adatlapok küldése.
igazolások kérése.
Az Interneten a következő címen érhető el a NAV honlapja, ahol folyamatosan bővülő friss információ szerezhető: http://www.nav.gov.hu Az adójogszabályok értelmezéséhez e-mail-ben is lehet kérni tájékoztatást ugyanezen a címen a Kapcsolatfelvétel menüpontban.
Az adóazonosító jellel nem rendelkező diákok az adókártya igénylésüket elektronikus formában is eljuttathatják az adóhatósághoz.
11.) Új lehetőség az adóügyek intézésében:
Az egyes adóügyek ügyintézésére lehetőség van telefonon is!
A telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszer ügyfél-tájékoztatásra, ügyintézésre, valamint adóhatósági ügyintéző közreműködésével az adózó vagy képviselője azonosítására is alkalmas. A rendszer használatához ügyfél-azonosító szám szükséges. Az ügyfél-azonosító szám a 12UK30. számú nyomtatványon kérhető.
Az ügyintézői rendszerben intézhető ügyek:
adózói folyószámlával kapcsolatos egyedi tájékoztatás,
regisztrációval, állandó meghatalmazással kapcsolatos egyedi felvilágosítás,
egyedi bevallással kapcsolatos tájékoztatás, papíralapú bevallás esetén személyes jelenlétet nem igénylő javítás,
adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, bejelentés, változás bejelentés,
meggyőződés az adóellenőrzést végző személy megbízásának érvényességéről,
meggyőződés közösségi adószám érvényességéről,
jövedelemigazolás kérése is intézhető ezúton.
Ügyintéző rendszer telefonszáma: 06/40/20-21-22
Jogszabály értelmezéssel kapcsolatban, valamint egyéb más általános esetben telefonos tájékoztatás az alábbi telefonszámon kérhető: 06/40/42-42-42
06/20/33-95-888
06/30/33-95-888
Bár nem szorosan kapcsolódik az adózáshoz, azért egy fontos mondat még a végére.
Ha valaki bármilyen munkára szerződik, a legtöbb esetben a feltételeket írásba foglalják. A szerződés alapos átolvasása nélkül azt aláírni nem szabad, hiszen nem csak jogokat, de több kötelezettséget is tartalmaz a szerződés.
Jó pihenést és munkát kíván a nyárra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal!
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 24. 10:36, kedd | Belföld
A nemzetgazdasági miniszter 35 ezerre csökkenti a vendégmunkás-kvóta maximumát
A magyar munkaerő az első, a nemzetgazdasági miniszter 35 ezerre csökkenti a vendégmunkás-kvóta maximumát - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.
2024. December 24. 10:36, kedd | Belföld
Meteorológia: az erős, viharos szél miatt veszélyben lehetnek a szabadtéren elhelyezett karácsonyfák és díszítőelemek
Sokfelé erős, a Dunántúlon és az északi országrészben viharos lesz az északias szél kedden; elsősorban azokban a térségekben veszélyben lehetnek a szabadtéren elhelyezett karácsonyfák és díszítőelemek
2024. December 24. 10:34, kedd | Belföld
Orbán Viktor: visszatérnek a békeévek, és megint lesznek nagy gazdasági sikereink
A háború három éve után Magyarország 2025-ben repülőrajttal fog indulni, a háborús politika helyett a békeévek politikája tér vissza, az országnak pedig ismét nagy gazdasági sikerei lesznek
2024. December 23. 06:00, hétfő | Belföld
A hét elején még többfelé várható csapadék, de karácsonykor már derült idő várható
A hét elején még többfelé várható hó, havas eső, eső, majd karácsony első napján már kiderül az ég, és a következő napokban jobbára napos időre kell készülni 2-8 Celsius-fok közötti csúcshőmérséklettel.