• az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.)
• a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
• a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm.rendelet
• a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm.rendelet
• az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet

A Polgármesteri Hivatal számos esetben szembesül az e célú állattartással kapcsolatos bejelentéssel, így gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy mely élethelyzetekben kell a legtöbb esetben alkalmazni a hatályos szabályozást. Ezek az alábbiak:

1.) Az állatvédelmi hatósághoz leggyakrabban a kedvtelésből tartott állat – általában eb – védelme érdekében érkezik bejelentés. A bejelentések jelentős hányadában a bejelentő arra, hívja fel a figyelmet, hogy a tulajdonos az állatnak nem biztosít megfelelő méretű férőhelyet, nem gondozza, nem eteti, kikötve tartja.

Ezekben az ügyekben az állatvédelmi hatóságnak mindenekelőtt az Ávt. rendelkezéseit kell figyelembe vennie, mely kimondja, hogy az állatarató köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételről gondoskodni. A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

Tovább itt....