Az ünnepek közeledtével minden évben felcsendülnek a Csendes Éj és az Ave Maria dallamai. Keletkezésük története azonban kevesek számára ismert. Vendégünk, Ferenczi Ilona zenetörténész a két, talán legnépszerűbb karácsonyi dalhoz kapcsolódó érdekességekről beszélt a Rádió Orient hallgatóinak, ajándékképpen pedig egy zenei kuriózummal is meglepte a hallgatóságot.

A Csendes Éj szövegét 1816-ban Joseph Mohr osztrák pap írta. Két év múlva karácsony szenteste felkérte a szomszédos település tanítóját, Franz Grubert, hogy szerezzen zenét a hat strófás dalhoz. Mivel az orgona épp akkor romlott el gitárkíséretet kért a szöveghez. Ez nem volt meglepő akkoriban, hiszen már a XVI. századtól, Luther és Kálvin korától kísérték az egyházi énekeket egyszerű, könnyen rögtönözhető dallamokkal gitáron és lanton egyaránt.

Az eredeti dallamot a hat versszakhoz hasonlóan nem ismerjük pontosan, az énekes könyvek ma már általában csak hármat közölnek. A dallam első hiteles fennmaradt változata az 1850-es évekből való. Ezt Gruber készítette a német császárnak, de ez sem egyezik meg a ma ismert változattal.

Talán könnyen megjegyezhető, szívhez szóló dallamvilága is hozzájárult későbbi népszerűségéhez és gyors elterjedéséhez. A népdalokhoz hasonlóan szájhagyomány útján terjedve az évtizedek alatt többféle variánsa is keletkezett. Egy tiroli orgonamester például 1818. karácsonyán hallotta az eredeti éneket Obendorfban. Mivel a helyi orgona rossz volt itt évekig nem játszották újra, ám Tirolban tovább terjedt és egy idő után saját dallamukként énekelték a helyiek.

A dalhoz kapcsolódó legendáknak se szeri, se száma. Úgy tartják például, hogy az I. világháború első évében karácsonykor a Csendes Éjt énekelték a katonák a lövészárkokban, 1833-ban pedig röplapként terjedt Európa különböző részein.

Az egyszerű dallamvilágú minden karácsonykor felcsendülő ének 2011-ben felkerült az UNESCO kulturális világörökség listájára.

A másik legelterjedtebb karácsonyi szerzemény, Bach és Gounod Ave Mariájának története nem kapcsolódik szorosan véve a karácsonyhoz, hiszen szövege Lukács evangéliumának angyali üdvözletet tartalmazó részéből való. Az első rész első fele a karácsonyi üdvözlet, a második fele Mária látogatása Erzsébetnél. Bach egyszerű harmóniákból álló C-dúr prelúdiumára, amit nemcsak zongorán, hanem más hangszereken is el lehet játszani, komponált Gounod egy szívet tépő dallamot és ütemet.

A későbbiekben több zeneszerző is feldolgozta ezt a szöveget, így Lassust, Palestrinát, és a romantikus korban Brucknert, Verdit és Lisztet is megihlette.

A különböző feldolgozások nemcsak stílusukat tekintve, de szövegükben is eltérők. A leginkább Schubert szövege tér el a többitől, mert szövege nem a Bibliából, hanem Walter Scott-tól származik.

Búcsúzóul egy különleges magyar dalt idézett fel Ferenczi Ilona, melyet sok évtizeddel ezelőtt egy evangélikus lelkész, Scholz László írt és egy egyházi folyóiratban jelent meg. A gyerekek számára készült, egyszerű szövegű és dallamvilágú Föl Bethlehembe című dal kuriózuma, hogy az egész üdvtörténetet elmeséli a karácsonytól egészen a mennybemenetelig.