Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a szerves kémia egyik legfontosabb alapreakciójának, az úgynevezett SN2-reakciónak egy eddig ismeretlen, új mechanizmusát fedezték fel. A folyamatot Czakó Gábor és Szabó István szuperszámítógépek segítségével modellezte, eredményeiket a Nature Communications közölte.

Az egyetem keddi tájékoztatása szerint a bimolekuláris nukleofil szubsztitúció (SN2) általános, úgynevezett Walden-inverziós mechanizmusa a legtöbb kémiakönyvben is megtalálható, több mint 100 éve ismert jelenség a szerves kémiában.
Az ELTE kutatói nemrégiben azonban egy új, "dupla-inverziós" mechanizmust fedeztek fel a fluoridion és metil-klorid SN2-típusú reakcióelméleti vizsgálatakor.
A minden eddiginél pontosabb számítások egy olyan reakcióutat tártak fel, amely során egy hidrogénatom távozása indukálta inverziót egy második inverzió követ, így a reakciónál nem a megszokott, invertálódott metil-fluorid terméket kapjuk, hanem ebben az esetben a reakció retencióhoz, a szénatom körüli kiindulási konfiguráció megtartásához vezet - olvasható a közleményben.
Az összegzés szerint az ELTE kutatói több mint másfél éve foglalkoznak a projekttel, jelenleg azt vizsgálják, hogy a most felfedezett mechanizmus mennyire általános hasonló reakciók esetén. Az eredmények alapvető jelentőségűek a tankönyvi kémiai ismeretek és törvényszerűségek újraértelmezésében, azok kiterjesztésében.
Czakó Gábor korábban a metán reakcióinak vizsgálatával és a Nobel-díjas John Polányi nevéhez fűződő reakciódinamikai alapszabályok módosításával ért el jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket, amelyeket többek között a Science és PNAS magazinok közöltek.