Városlista
2024. november 18, hétfő - Jenő

Hírek

2021. November 15. 07:39, hétfő | Külföld
Forrás: Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti - illusztráció: pixabay

Újabb lezárásokra számít a németek többsége

Újabb lezárásokra számít a németek többsége

A németek többsége arra számít, hogy még az idén ismét bevezetik Németországban a társadalom és a gazdaság több területét megbénító lezárásokat a koronavírus-járvány erősödése miatt

- derült ki egy vasárnap ismertetett felmérésből.

A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok alapján a lakosság 60 százaléka számít a lezárások visszatérésére.

A járvány egyre erősödő negyedik hulláma miatt "nagyon nehéz hetek állnak előttünk" - figyelmeztetett Angela Merkel ügyvezető kancellár hétvégi videóüzenetében.

Mint mondta, egy évvel ezelőtt hasonlóan nehéz volt a helyzet, de már van védőoltás az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen, csak be kell adatni, méghozzá minél hamarabb.
"Kérek mindenkit, hogy csatlakozzon (az oltási kampányhoz), és próbálja meg meggyőzni a rokonait, barátait is" - mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy "össznemzeti erőfeszítést" kell tenni az oltási kampány felgyorsításához.

A kormány legutóbbi, pénteki adatai szerint csaknem 115 millió adag oltást adtak be, és a lakosság 67,5 százaléka - 56,1 millió ember - rendelkezik teljes oltással.

A 18 éven felülieknél 78,1 százalékos az átoltottság - a korcsoportba tartozó 69,4 millió ember közül 54,2 millióan adatták be mindegyik adagot -, 3,8 millióan pedig az emlékeztető oltást is beadatták már.

Azonban a korábbiaknál fertőzőképesebb delta vírusváltozat, a légúti betegségek szezonjának kezdete, az oltatlanok viszonylag magas aránya és a korlátozások nagy részének nyári eltörlése együttesen azt eredményezte, hogy az utóbbi hetekben példátlanul felerősödött a járvány. Így majdnem minden mutató többször rekordot döntött, az újonnan regisztrált fertőződések napi száma például átlépte az ötvenezres határt.

A folyamat túlterheléssel fenyegeti az egészségügyi ellátórendszert. Erre figyelmeztetett Angela Merkel is videóüzenetében, kifejtve, hogy a Covid-19-ben szenvedőknek meg kell adni a lehető legjobb kezelést, de a kórházakban helyet és személyzetet kell biztosítani minden más betegnek is.



Pontosan ez az, ami a legsúlyosabb helyzetbe jutott térségekben már nem lehetséges, mert "a kórtermek tele vannak", így át kell szállítani máshová betegeket és el kell halasztani műtéteket, és "az orvosok és az ápolók máris a túlterheltség határán vannak" - mondta a kancellár.

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) adatai szerint a Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma két hét alatt ezerrel emelkedett, és a hétvégén átlépte a háromezres határt. Vasárnap már 3046 embert ápoltak az intenzív osztályokon a SARS-CoV-2 okozta betegség miatt. Nagyjából minden második beteget - 1564 embert - lélegeztetni is kell. A 24 600 intenzív ágy közül 21 197 foglalt és 3403 szabad. A járvány erősödésének eddigi üteme alapján néhány hét alatt ezt a bő háromezer ágyat is elfoglalhatják a Covid-19-ben szenvedők.

A járvány lassítására szolgáló új szabályokról csütörtökön dönt a szövetségi parlament (Bundestag), és ugyancsak csütörtökön tartják a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozását a védekezés összehangolásáról.

A helyzetet tovább bonyolítja az interregnum. Az új Bundestag októberi megalakulása óta Angela Merkel kormánya már csak ügyvezető, a következő kormány megalakításán dolgozó pártok - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) - pedig még a koalíciós szerződésük első változatát sem készítették el. Az SPD és a Zöldek a járvány első három hullámának megtörésére bevezetett szigorú korlátozások hívei, a liberálisok viszont a szabadságjogok védelmére hivatkozva elutasítanak egy sor intézkedést, a kijárási korlátozásokat például alkotmányellenesnek tartják.

Ezért a fertőzésveszéllyel járó közvetlen kapcsolatok, találkozások számának gyors és nagymértékű csökkentését szolgáló lezárások helyett egyelőre a járvány viszonylag enyhe, nyári szakaszában bevezetett rendszer módosítása várható. A rendszer alapja - a közösségi maszkviselés és a társas távolságtartás mellett - az úgynevezett 3G-szabály. Ez a szabály - amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték - előírja, hogy a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok pedig friss negatív vírusteszt birtokában.

A 3G-szabály szigorított változata a 2G-szabály, amely szerint csak az oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanokat kitiltják például a vendéglőkből és a kulturális intézményekből. A 2G-szabály érvényes a legsúlyosabb helyzetben lévő Szászország tartományban, és hétfőtől Berlinben is. Számos további tartomány is mérlegeli bevezetését.

A várható módosítások között van az úgynevezett 2G plusz szabály, miszerint az oltottak és a gyógyultak is csak friss negatív teszttel tartózkodhatnak zárt közösségi térben. Valószínűleg bevezetik azt is, hogy a munkahelyeken kötelező a 3G-szabály alkalmazása, és kötelező visszaállítani azt az előírást, hogy mindenki dolgozhat otthonról, ha nem feltétlenül szükséges a jelenléte munkahelyén.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint egy nap alatt 33 498 ember szervezetében mutatták ki a vírust. Ezzel a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma átlépte az ötmilliót, 5 021 469-re emelkedett. A Covid-19-cel összefüggésben 55 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 97 672-re emelkedett.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 18. 07:49, hétfő | Külföld

Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverekkel

Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.

2024. November 15. 08:06, péntek | Külföld

Kijev tagadja, hogy nukleáris fegyver készítését tervezi

Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét –

2024. November 14. 07:33, csütörtök | Külföld

Marco Rubio szenátor lehet az Egyesült Államok új külügyminisztere

Marco Rubio floridai szenátort nevezte meg majdani külügyminisztereként Donald Trump az Egyesült Államok leendő elnöke szerdán.